|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
V
könnyeim győznek a halálon
elkerül a harag napja
benned mint istenekben megtalálom
gyökerem vagy és haza |
|
V
Ez a szemtelen, alig-hajnal óra
az éjszaka karját lefejti rólam.
Nem vár kakasszóra az ébredés,
fáradt, mindegy- napnak nézek elé. |
|
MM
Nem jön az ihlet,
A lehelet, |
|
MM
Életemben nem kellettem,
Érte, de sokat szenvedtem!
Viszonzást a messzeségből,
Kaptam, csak idegenektől! |
|
V
Az időn keresztül, egy másik tavaszból,
egy lány jött felém kényelmesen,
mintha kéregetne kezét nyújtotta,
céltalan mosolyt küldött nekem.
|
|
V
Azt hiszem, a sajt témát néhány előző írásomban némileg kiveséztem, de most azért ráteszek még egy kisebb lapáttal...
|
|
V
Van úgy, hogy temetőnek tetszik a jövő,
Onnan lakó, feltámadáskor… ha kijő.
Pap is ezt mondja a celebráláskor,
Bár ő hisz, hogy így lesz feltámadáskor. |
|
Gy.
A temetők kapuján felirat:
FELTÁMADUNK!
Hitünk – halhatatlanságunk.
Testünk halála után
erre várunk. |
|
Gy.
Drága szüleimet egyre siratom
Emléküket a szívemben tartom
Hangjukat,lelkemben hallom,
Álmaimban velem vannak, |
|
Gy.
Távolodva még visszanéztem,
pislogtak a fények a sötétben,
mint millió apró csillag az égen. |
|
Gy.
Erős tüdőt lebegtet a szél.
Rigófüttybe szerelmes a lángfejű tulipán.
Az araszoló csigák is új utakon szelelnek
harsogó zöld fű közt, áldó eső után
|
|
H
Tengeren át Afrikába
Szállt el már a gólyanép,
Fecskehad repült nyomába,
Nincs pacsirtaszó se rég. |
|
H
A fügefa cikk-cakkos, gubbasztó levele
az esős éjszakában tavaszról énekel.
Fagy harapja ágát, szárát,
elfásult élete egy szótlan szomorúság,
|
|
V
Egy múzeumban jártam,
s láttam egy agyagszobrot,
egy költőnőről, aki elsőként írt verseket,
látva benne a nő hatalmát ... |
|
V
Már fagyba lóg a fűzfaág,
rég múltba halt a légi dzsessz,
a kertet hűs szél hatja át,
deret lehel az égi nesz. |
|
V
Talán nem is voltál,oly régen elhagytál,
Hogy tehetted ezt velem ,mikor azért éltél,
Hogy csak engem szeressél !
Te mondtad,mindig így ! |
|
V
Kopognak az első fagyok,
Férfi vagyok, apa vagyok. |
|
V
Az utcán kialszanak a fények,
nyakamba leheled melegedet,
ajkainkon rohannak a percek,
ujjaiddal kibontod testemet,
|
|
V
Mi férfiak egy nőért nem könnyezünk!
Mi hazafiak hazánkért könnyezünk…
Behunyt szemmel a kezünk zászlót lenget,
Nyitott szemmel meg nem látjuk a rendet. |
|
MM
ha a költő belső csendre vágyik
már nem vet igazi hullámokat
a vers elé a saját kor állít
bénaságból barikádokat |
|
MM
Közeledik a hideg tél,
sérült fecske útra nem kél. |
|
H
Azok az értékes csöppnyi ajkak,
az este megbélyegezték szomorú szívem, s míg vágyom
a szerelemed, mely bennem virágzó balzsam ...
így szólt, míg messze vagyok ne érezhessem hiányod. |
|
V
Ne keress, mert már nem találsz!
Elűztél hűtlen, kerge szél,
rólam már senki nem beszél -
ne sirass, hogyha arra jársz! |
|
V
Ne emelj gátat, ha folyó vagyok,
ne légy felhő, ha játszom csillagot.
|
|
V
Boldogok vagyunk Mi ,ketten
az életünk-e nehéz részében
a borús,sötét, fellegek mögül,
ránk mindig rátalál az égi fény
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd, Mihály napja van. Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|