|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 V
Elég hogyha felidézlek,
illattá lesz minden emlék,
mert amíg itt napod fénylett,
forrásként habzott a tajték. |
|
 V
Tanítóbácsim volt hatalmas,
bajszos, szelíden szigorú,
palatáblámra nézett,
keze melegsége vezette |
|
 V
Nézem a fákat,
egy helyben állnak,
de sokat láttak,
tűrnek és várnak.
|
|
 V
Napsugár gyöngén ébred a szürke homályból,
Föld szava köztest szólít-hív , s éget a távol,
lágy szellő susogva kíséri levelek táncát,
ébred színeiben az ősz, s nyár alussza álmát. |
|
 V
Gyönyörű szép harkályok,
Látogatják kertem,
Innen tudom: fáim közt,
Több már a betegem. |
|
 V
Fa tetején szarkafészek,
kis remekmű, ha megnézed.
Sárral tapasztva az alja,
sem ablaka, sem ajtaja, |
|
 V
Gyermekkorom emlékei,
naplóm csodás képei.
A múltban kutató szemek,
bánatot, örömöt lelnek. |
|
 V
Már nem érdekel az élet, semmi se számít,
Mert minden mi körülvesz, úgy látom, csak ámít. |
|
 V
Aranyhalat kap ma Csani,
névnapjára lesz, ajándék.
Együtt mennek választani
anya, apa, lurkó, szándék. |
|
 V
Vizsgálgatom, nézegetem kezem,
Vajon mennyire ismerem tenyerem?
Ha elteszem, zsebemben elrejtem,
Életem vonalai előttem megjelennek-e? |
|
 V
Fuvallattal bújik már be a résen,
ősz bandukol. Nem siet, de érzem,
hogy erre ténfereg. A nyár lassan
színt szépít, álmosak a reggelek. |
|
 V
Sebész volt, csúcs a neuroban,
S bár hektárt mérfölddel kevert,
A konferencián Rióban
Szakmából mindenkit levert. |
|
 V
Olyanok a mindennapok, ahogyan megéled,
Gondolataid a tudatalattiból felszínre törnek,
Ne a sorsod okold, hisz te vagy csatában a vezér,
Győzni csak az tud, kit a támadás felkészülten ér! |
|
 V
Ma nálunk leszakadt az ég
Füjtojásnyin esett a jég. |
|
 V
abban a hömpölygő áradatban
nem számít az sem, hogy hány fiad van
marad nem marad senki sem kérdi
dörög, villámlik - az ember féli |
|
 V
Szüreteltünk három napot,
amennyit az eső hagyott.
Leszedtük a megmaradt
termést, ami el nem rothadt. |
|
 V
Megköszönöm szereteted
nem feledted el nevemet
már sok év szállt el felettem
mindegyikkel öregebb lettem |
|
 Gy.
Fognám a két kezét,
de csak a csend hajol meg bennem,
tágítanám a tért,
ölelve Őt a mindenségben. |
|
 Gy.
Szólít a fény:
ha szabad vagy, repülj felém!
Ne légy szerény!
Borítsd ránk védő szárnyadat! |
|
 Gy.
De tart még a vénasszonyok nyara
Az őszi napsütés a sarat felszárítja
Kedvező lesz az idő a szántásra
A vidám, táncos szüreti mulatságra. |
|
 Gy.
Miért ragadt el
a konok halál!?
Hiányoztál... |
|
 Gy.
Fáj a torkom,
Alig van hangom,
De meg kell oldanom,
Hogy ott legalább ne legyen Bennem fájdalom, |
|
 Gy.
Hogy megszólítsalak,
Oly nehéz írni érthetően
Ne érje csorba
Míg hozzád átér sorba
Tőlem érezhetően. |
|
 H
Még itt állok az ősz-kikezdte réten,
hallgatom, amint az idő söpröget,
rendezi sorát, az igazi létet,
és kihúzza a sok rozsdás vasszöget. |
|
 H
Égő gyertyám a múlt leplébe belekapott,
imbolyogva, égetve mindent megbolygatott,
viaszteste lassú léptekkel cseppfolyósodott,
lánggal együtt sistereve, félve remegett,
|
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
