|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Az a koromsötét haj… az az átkozott vigyora,
a mindenkit lábáról levevő mosolya,
a szeme mikor néz, a hangja mikor nevet,
ha látom, tudom rossz, de a szívem, az remeg. |
|
 V
A Találkozás öröme
csillagporrá lett
szememben. Szívemig
hullva látom a múltam. |
|
 V
Cseréld velem fájdalommal telt szívem,
Hogy megtudd azt, amit most én,
Szorítson téged mellkasodban hittel,
Hogy érezd azt, ahogy most kínom ég. |
|
 V
Várj még a csókkal,
ne tedd meg,
hadd mondjam el,
hogy szeretlek. |
|
 V
Botond sokat bolondozott,
humort humorra halmozott.
Értékelte közönsége:
gyerek, felnőtt, öregecske. |
|
 V
Ha Nálad lehetnék,
Mindig mosolyognék,
Hogyha Nálad lennék,
Mindig csak dalolnék! |
|
 V
Van egy út, ami a végtelenbe vezet,
Amin, ha végig jársz, megleled a szeretetet.
Oly kor nehéz és akadályokkal teli,
Az út kiegyenesedik, s szíved boldogan viseli. |
|
 V
Ember vagyok,
nem egy majom,
emberi szót alig hallok.
Ez az én nagy bajom.
|
|
 V
A könny lemossa a festéket
Alatta előtűnik igazi arcom
Kisimítja vonásaim a szeretet
Maszk nélkül már Én vagyok |
|
 V
Melegedj a tábortűznél,
hűvös lesz az éjszaka;
szállítója az erdőszél,
nem drága a tűzifa. |
|
 V
Béklyózott lelkem fáj. sajog
Uralkodóként magányom
Gúnyosan bennem bazsalyog
S mint alávetettet elnyom |
|
 V
Ha rád gondolok,
testem vértengerén
vágy hulláma buzog,
mert még érzem illatod, |
|
 V
csepp, melyből éled
az élet
áttetsző, tiszta lélek
hófehéren tündököl |
|
 V
Szükségem volt mosolyodra, míg el nem tűntél.
Reméltem, hogy megáll az idő, mikor mellém ültél.
Hirtelen döbbentem rá, hogy az idő veled... ez kevés.
Helyedet átvette a szükségtelen szenvedés. |
|
 V
Lassan már éjfél és kattog az óra
csenevész, apró, rozsdás rugója.
Kattan egyet-kettőt, mint aki ráér,
ennyit tesz csak meg a színes maszkabálért. |
|
 V
Hogy is volt, rég volt, nem tudom már,
Csak azt érzem, minden sóhaj fáj,
Szépreményű utam hídja, leszakadt,
Mélybe zuhant, valaki a túl parton ragadt, |
|
 V
A hó alatt már lassan,
mozgolódik az élet,
apró csendjei a létnek,
formálódnak jövőképek. |
|
 V
Apám hegedül. játszik a vonó
A dallam a tavaszról szól
Peng a húr, táncol a vonó
Varázslatos muszika szól.
|
|
 V
Csillagokba repítenél,
azt ígérted nékem,
de csak ígéret maradt,
nem jöttél el azóta sem! |
|
 V
Előre megyek, szabad az utam,
követnek érzem magam,
de nem jönnek utánam,
eltévedtek valahol a világban |
|
 H
Ez még nem a tavasz
Csak mosolygott a Nap
A langyos fuvallat
a parkba csalogat |
|
 H
Virágok csodája dúskál a kertemben,
Nem sokat láttam még, ilyet, életemben,
Nem nagyon törődök a földi létemmel,
Inkább foglalkozom, az eljövendővel, |
|
 H
Szürke ködös holnapok;
Az Élet alul dobog.
|
|
 V
Csontig lerágott szavak,
megült csendjében szülve,
fanyarjában remélve,
átázott gondolatnak.
|
|
 V
Csak legyen zöldre pír, sárgának gólyahír,
vesszők hegyére mély lilák, tulipánoknak kűr-ruhák
Kékekkel egekre rakodj, gyöngyvirágokban illatozz, |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
