|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Álom vágyam feléd sodor
Kezedben egy rózsa csokor
Mosolyogva, felém nyújtod
Redőnyömön eső kopog
|
|
 H
Töltsetek még kupámba, adjatok bort,
Érezzem tüze melegét, hogy
Kábuljon fejem, mert a
Hazugságokból elegem van, |
|
 H
El kell hogy induljak, veled szép Íriszem,
ragyogjon szememben, a könnyed drága lelkem,
Vigyázón mogorva, agyalok súgása,
halkítja szívemet, hitemnek vánkosa. |
|
 H
A nyár, a szép, elszállt sietve,
az ősz van itt, a dús barát;
most pókok szőnek-fonnak szerte
parádés, díszelgő ruhát.
|
|
 H
Isten hallgat
Időnk lassan pereg,
Lehet Jövő, ha vannak
Kevesek. |
|
 V
elszálló idő a messzeségbe
egy távol-közeli élet emléke
dallamok, melódiák üzenete
álmodozó, emlékező szívünkbe |
|
 V
Díszletéből eléd pattan a hős, meghajol,
bátran udvarol, később átkarol.
Kirakatot rendez a marionett, közben
figurázik, talán ki is nevet... |
|
 V
Elmúltjában gyűrt ruháján,
gyűrődéseit simítván,
mosollyal ébredésében,
új tettel lelkületében. |
|
 V
Süt a Nap, mégis villámlik,
felhők mögött fény világít,
erős hited sosem ámít.
Bíznék benne, |
|
 V
Hópelyhek tánca a széllel,
havon csillanó Napfénnyel.
Csipkét fon a fagy a fákra,
függönyként terül a téli tájra. |
|
 V
Kószálok
némán
reggeli csöndben
megszólal hangja |
|
 V
Hallja lelked minden dalát
az igaz, őszinte jó-barát
Ajtód előtt áll,
mielőtt hívnád |
|
 H
A keretből egy kép néz vissza
Szürke por lepi már egy jó ideje
Nem nézem nappal csak estelente
Nagyon fáj, ha előtűnik arca
|
|
 H
Piros meleg alkonyon, bóbita kél ajkamon,
rózsafákon vörös virág, hóvirág a hangomon.
Mákgubóból érlelődő, hosszan fújó szélvihar,
vitte el a drága lelkem, mely élni, túlélni akar.
|
|
 H
I'd need to be told what to do next
As in love my experience is fairly wrecked.
I don't how to open myself up; like a pre-text:
I'm rough and hard; feelings are as sacred as I'm bad. |
|
 H
Oltár elé állsz s majd gyerekeid lesznek,
Házad lesz és sok-sok minden más,
De olyan szép, mint akkor voltál Kedves,
Olyan szép nem leszel ... lila Orgonám. |
|
 V
Volt munkám, édes otthonom;
hogy miért történt, nem tudom,
hol dolgoztam a gyár bezárt,
bankom folyton pénzére várt, |
|
 V
Felhő száll a nagyerdőre,
Fájdalmas gyász a temetőre,
Hullnak esőcseppek a felhőkből,
Hullnak könnyek a szemekből. |
|
 V
Elmulasztottam vasököllel
az asztalra csapni.
Igyekeztem kívánságaikat
teljesíteni. |
|
 V
Egy-egy könnycsepp kicsordul,
A világ a sarkából kifordul,
Néha még érzem az illatod,
Olykor felcsendül a hangod,, |
|
 V
Döbbenet ül az arcunkra,
Mikor egy sír szélén állunk,
Ott szembesülünk, magunkkal,
Hogy testünk törékeny és védtelenek |
|
 V
Ragyogjon szeretet, mint fénylő aranyhíd!
Nézz tiszta szemembe!- a tükröm, és tavam.
Ha foghatná kezetek reménylő szavam,
lenne az olyan, mint; koldust, ki hazahív. |
|
 V
Egy szép nyári éjszakán
a virradatra lesve
szellő sem rebben.
Illat járja át az éjt, |
|
 V
Hallgasd a tenger moraját, gyermek!
A legszebb dal horizonton innen és túl.
Fáradt sóhaja ez a zúgó végtelennek,
s hol e sóhaj a hullámoknak ágyán vízbe fúl, |
|
 V
telik a hold hű társunk szebbik arca
hogyan is lehet mindig ezt mutatja
rossz kedvében elbújik a durca
mögé mérge sötéten elfogyasztja |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
