|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Két karod legyen; oltalom,
templomom, édes otthonom!
S perceink féltett gyöngyeit,
angyalok fűzik reggelig.
|
|
 V
Sejtelmesen felsejlik, alvó csendből pattan,
májusi aranyvirág, szikrázón-nyugodtan.
Megpendül a citera, harsan a dobszó,
hajlongó ritmusban, ébredez az ivó. |
|
 H
Lebegek az óceánban
hullámok nélkül csendesen
Aztán hírtelen sodor a víz
ismeretlen partok felé visz
|
|
 H
Hideg fényű január
Hó-bundát növesztett,
Az udvarunk selymes, fehér
Pocakot eresztett.
|
|
 H
Uram! Hálásan köszönöm szüleimet,
A tejóságodat, és végtelen szeretetedet.
Ne hagyd, hogy testük erőtlenné váljon,
Segíts, hogy szívük mindig hozzád találjon. |
|
 H
Te vagy nekem jó, rossz
angyal,ördög gyere vissza ne menj el
|
|
 H
Mint mondják, a szerelem a jó forrása ...,
Mit meghall a süket s a vak is meglát,
Szerintem egy élő vad szomjas szomjazása,
S hogy ezzel miként játszanak, ők tudják. |
|
 V
Írj vidáman,
Ne legyél soha rossz hangulatban, |
|
 MM
hason csúszik,
talpra
áll. Hógolyó
a feje tán?! |
|
 MM
egy Palotában élek, szívem hontalan,
szobáim járom körös-körül szüntelen.
színes falak közé bezárva egymagam,
kacagásom körbejár, s elhal üresen. |
|
 V
Hogy lehet, hogy elég egy pillanat
S a szív újra éberen figyel?
Hogy lehet, hogy elég hallani egy hangot,
S a lélek újra szárnyra kel? |
|
 MM
nézem a távolt pehelypaplan az élet
dunnamelegbe fájok magamba reméllek |
|
 H
Itthon ülök,egyedül árván
várva, hogy jössz értem |
|
 H
Annyira itt élsz, hogy ki kell írjalak
az életemből ma-holnap
|
|
 H
Versem szállj a szélben,
üzenetem mindenkit elérjen.
Legyen végre egyetértés,
békés egymás mellett élés.
|
|
 H
Forró ajkadon fény csillan,
Apró ráncok rejtik arcodat.
Beteljesült vágyak, lelkembe zártalak.
Boldogság kapuját kitártad,
|
|
 H
Ne hidd, hogy nékem nem nehéz,
ha szívem olykor visszanéz,
- vihar szaggatta szép ruhám -
elcsukló hangon szól a szám.
|
|
 V
A falu szélén a pagonyban
élt egy farkas magányosan
Gyerek szíve, angyal lelke
vágyott volna szeretetre
|
|
 H
Ó, hát már te ragyogsz, szivárványszín felhő,
hullajtsd le malasztod, mennyei szent eső!
Nyisd ki a szívedet, lankadó kankalin,
hogy ragyogásnak árja, átjárjon odakint. |
|
 H
A szerelem mély érzelem,
Messzire elrepít, altat,
S van mikor az értelem,
Vele együtt egy helyben tarthat.
|
|
 V
Látsz-e? Kérded és becsukod szemed
Hallasz engem? Most füleden a kezed
Tátogsz csak tudom, hangod nem engeded
Hallod azt Te is, ahogy rajtam nevetsz...
|
|
 V
Most hópelyhecskék szállingóznak
az ablaküvegen vízcseppekké válnak
ezüstös zúzmara csipkézi a fákat
dideregnek a madarak a dermedt januárban |
|
 MM
Olyan voltál,
mint egy jelenés.
A szívem elmozdult
lelkem szárnyai alól,
s egy pillanatra hozzád simult. |
|
 V
Kísérthet e világ száz alakban,
angyal hív, Sodomát hátrahagyjam.
Húzza kezemet: "Pakolni nem kell,
hátra ne fordulj, fussunk, felejtsd el!"... |
|
 V
Szobám magányában dohos, nyomott levegő
kergeti a fekete aggályt,
átugrik útközben mindenen akadályt. |
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat,
Helga napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
