|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 V
Október eljött, szüret ideje,
pincékben, dűlőn megpezsdül az élet;
szekerek jönnek népekkel tele,
s a tréfa, jókedv estig sem ér véget.
|
|
 V
ajándék ez neked?vagy életed
igaz szívéből nyíló kelyhet
ajándékozol Te,a szeretteidnek?
|
|
 V
Szépséges hölgyemény, hozzád húz a szívem,
gyöngyökkel tarkított csodálatos hitben.
Gyönyörűnek láttalak, ragyogott az orcád,
a reményekkel teletűzdelt álom, az te voltál... |
|
 V
A Nap már nem melegíti lelkünk,
szívünket viharok tépték szét,
utolsó csillag az égről eltűnt,
a szívünk csak vérzik, vérzik még! |
|
 V
A nyár szomjaztatott,
az ősz fojtogatott,
talán a tél véglegesen
fejtetőre állítja bennem
az összes évszakot.
|
|
 V
Tovaszállt felettem régen
A gombafejű, szilaj ifjúság.
Őszülő fürtöm fürkészem,
Mit fésűfog mára már csak itt-ott rág.
|
|
 V
Kérlek ne sírj majd, ha az élet fáj,
ne sírj, ha érnek nagy csalódások,
s szerte foszlanak a legszebb álmok.
ha a bánat mélyen szívedbe vág.
|
|
 V
Szóltam a szélnek
Társam legyen,
Hűvösen ölelő
Karjába vegyen, |
|
 V
Ahányszor meglátom a képed,
Végig fut a hátamon a hideg!
Nem akarok gondolni Rád,
Mégis mindig eszemben jársz! |
|
 V
Szerelmemet elmosta az idő,
szabadságom ellopta az erő
.Nélkülük az élet üres, mit sem ér,
feláldozom életemet kedvedért. |
|
 V
már csak álmomban futok
ott is lihegek talán s hegek
maradtak az ifjúság kopott
térdein templomok kövén |
|
 V
Énekszó hallik, vidámság. Boldog időket élnek a lankák,
szüretre hív az ősz, még zöld lombú venyigékhez…
Méz-fürtökbe zárva a nyár, s lesz majd téli vigasság,
ha egy jó kupa borral, emlékeidben megidézed. |
|
 V
Már úgy vártalak! Nem, nem láttalak,
csak éreztem illatod, s a vérem úgy zsibongott,
majd bele haltam, s felkeltem halkan,
bele is szédültem, s kissé révülten,
|
|
 V
Az aradi hősök szellemét idézem
feldereng az áldozat
Az őszi szél nem fújhatja el
október hatodikát |
|
 V
A Te lelkedet is cipelem,
amikor verset írok
Helyetted ül bánat a szívemen,
Helyetted nevetek és sírok |
|
.jpg) H
Egy hideg reggel februárban
a szél dúdol egymagában.
Bakancs koppan fagyott sáron
rajtam van a nagykabátom. |
|
 H
Járom az utcát, csendes esti órán,
a hatalmas égboltról ezer csillag néz rám,
fény év távolságból csordul rám a fényük,
egymás csillagszemét, álmodozva nézzük. |
|
 H
Forró nyárt gyászol ezernyi
Fölre hullt falevéltetem
Őszi, hűs gyöngyharmat hűti
Nyár iránti szeretetem
|
|
 H
Keserű a búcsúzás,
Én mégis megteszem,
Az élet nehéz nem vitás,
|
|
 MM
Ne lássa senki kín gyötör!
Milyen nehéz is most élned.
Arcodon mosoly legyen majd
Akkor is,ha véget ér itt
Számodra a földi élet! |
|
 MM
Olyan jó lenne a szemeibe nézni,
Tudni az érzéseit olvasni. |
|
 V
Átkozott a remény
szélhámos varázsló.
Torz tükör közepén
szerelmet parázsló. |
|
 MM
Őszi nap : " merengő festő"
idill égi képmása ő.
Bizarr fénye , a csaló,
ágak közt megbúvó. |
|
 MM
a "kiút" elszökött lakást bérelni.
Csúnya halál a keresés.
A fém nő és a fa-szi is tudja.
|
|
 MM
Őszünk álmodik
bíbor-vöröslő avart -
Szívünkbe folyik
|
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
