|
Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
M
az évek hosszán didereg szegény,
bár égig ér, már alig éri fény,
az első lélegzettől van velem,
s az utolsóig visszaszeretem. |
|

Hogyha majd a mennyből nézlek, jól figyelj!
Szépen szólnak, szíved kérik, ne hidd el!
Ármányt hozó őszi szellő integet,
simogatja - elhiszed - a lelkedet!
|
|
H
Édesanyám
Kaptam tőle egy életet,
Megszülettem, s mindent megtett,
Hogy nekem jó legyen.
|
|
H
Mikor a lány, még ifjú volt,
Kedves megjelenésű volt,
Akármerre járkált és kelt,
Mindig biztos, vonzalmat lelt.
|
|
V
Virággá nőtt szép szavaim eléd hullanak
Éhező szemed tükrében látom magam
A hajnal elrejti kincsedet, én kitakarlak
Hagyod, hogy elvegyem hisz úgy vágytalak |
|
H
A Tisza hátán billeg a csárda fénye.
Nyárfalevelek kapkodva búcsúznak,
amint a lapátok a hullámokba csúsznak
s átvonszolnak bennünk a túlsó révbe. |
|
H
Szívbetörés hidegségben zajlott le az éjjel,
szilánkjait széjjelszórta búskomor kétséggel.
Hozzád szóltam magányomban, nem találok választ,
hogy hová lett a nagy szerelmem, mely fényességet áraszt?
|
|
H
Európa messze tűnt, nagyon messze
Hogy hol alszom el, ha jön az este?
Átkokat szórok, szidom az Istent,
hogy rakna már rendet végre, itt lent…
|
|
V
Rozsdás leveleket festett az ősz zöldre
visszakívánkozott tavasz lágy ölébe
mikor virágok bibéjén méh motoszkált
s levelibéka kuruttyolt patak partján. |
|
V
Mondd Uram, hogy köszönjem meg Neked,
azt, a bőségkosárnyi dús kegyet,
mi ily gazdaggá tette életem,
s mit oly jó szívvel küldtél énnekem.
|
|
MM
Haj regös regöli
Mai táltos énekli
Haj micsoda élet
Más világot kérek
|
|
V
Zöld levélen harmatcsepp csillog
drága ékkő, gyémántkristály.
Csodás fénye rám mosolyog:
Nekem küldte az Égi Király.
|
|
V
Koromsötét kies kertemben
eljött elém a szép szerelmem
lelkemnek mély sötét éjjelén,
s megszédített a nagy fényesség
|
|
V
Lelkem a kertem
Helyem - megleltem.
Aki jön - bevezetem,
Pázsitjára leültetem. |
|
V
A világra árnyékot vetett
A kapzsiság, s gyűlölet,
Hova fog ez vezetni? Emberek!
|
|
V
Ez a hőség, hidd, hozzád már nem illik,
szeptemberi napsugár még itt fénylik,
mitől piros a kis orcád kedvesem?
Szerelmes vagy? Úgy látom és elhiszem,
|
|
V
Sápadt a fa törzse,
nézi magát a sima tóba.
A patak csupa bánat,
kiszakadnak a felhők, |
|
V
Színes lehullott avar
Csörgött talpunk alatt,
Olyan csodálatos volt,
Hogy, olyan már nem lesz egyhamar! |
|
H
Kíváncsi gyermek-tekintettel
benéztem minden kő alá
A parton kincseket kerestem
Apró kavicsokban leltem értékeket |
|
H
Gesztenye termés koppan a földön,
szétnyílik a tüskés, puha börtön.
Barna lakója messzire gurul.
A tájra reggeli pára borul.
|
|
H
Néha napján szomorkodom,
Túl sok már a munka,
Miért vagyok beszorítva,
Magamra hagyatva? |
|
V
Lennék a föld alól is ragyogó gyémánt,
vizednek íze, kenyeredben a só.
Lennék emberi szíveknek szeretetet adó.
Mindened lennék, ha te is akarnád.
|
|
V
Rád festem magam
akaró szép szívemmel,
paplannak felhő- öleléssel,
szememben mély vizekkel, |
|
V
Úgy szeretnék már veled lenni,
veled együtt sírni és nevetni,
mindig mindenkor melletted állni. |
|
V
Mára már az idő
mindent átvasal,és
megszépít, hamar ...
|
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek, Gyárfás napja van. Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|