|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 V
Az ablakon átszűrődik a holdfény,
Áll a háztető felett ezüst udvarában
Felhőfoszlányokat sodor a szél,
Közöttük elbujdokoltak a csillagok |
|
 V
Volt más, aki luxuskocsin
Vitt csinos dámaként. |
|
 MM
Van nekem egy cicám,
Igazi rafinált lány.
Olyan, mint egy baba,
Mintha én lennék az anya. |
|
 V
Jöttél a semmiből, naptekintettel,
csillagszemekkel, őzgida-arccal,
hogy elvigyél magaddal, s csak
nekem legyél, belőlem vegyél … |
|
 V
Nádas muzsikál
kora őszi szélben
egy perc volt a nyár
|
|
 V
Utolsó szirmokkal búcsúzik már a Völgy;
Csontváz csak a nyárfa a szirtek alatt,
Már énekel December, a jégajkú hölgy,
S most jégszurony nő ott, hol forrás fakadt. |
|
 V
ha magányod már
megunt közöny
várlak
ha sikoltozik |
|
 V
Drága szép világ, te Isten adta kincs,
vár a sors utad, de vége hossza nincs.
Büszke sas-madár viharszeszélye űz,
- nincs határ se már - örökre fűt a tűz. |
|
 H
Akkor tudd! - biztonságod
lesz a végzeted, a Te véged
közeleg! Noé sem lehetsz!
Krisztus eljövend…
|
|
 M
Ahogy az orrom az ablakhoz nyomtam
párával gomoly felhőket rajzoltam |
|
 M
Gondolj azokra, kik szeretnek téged,
kiknek öröm a te puszta léted,
gondolj azokra kiknek, szavad áldás,
kiknek ölelő karod a megnyugvás, |
|
 V
Alkalmi süket és néma vagyok,
mint asztalomon három majom
A te szavad hozzám nem ér
Sötét lyukban elvész a fény |
|
 V
Mikor magam vagyok,
elgyötört valómban:
Keresem mire jó
a rossz, értelmét: |
|
 H
Akkoriban Athén
Vésznek nézett elé;
Hitel-hínár húzta
A pusztulás felé…
|
|
 V
Álmaimban csodaszép helyen járok,
Ahol nagyon sok virágot látok.
Egyik szebb, mint a másik,
Mi pompásan illatozik.
|
|
 V
Holdsugár bújik meg a szürke köd mögött,
bogárkák mászkálnak az erdőben mindenütt.
A természet nyugalmát nem zavarja senki,
az éjjeli sötétben oly könnyű merengeni. |
|
 V
Lángol a lelkem. Okát nem tudom,
De most az egyszer nem is akarom.
Hagyom tombolni, az évszak szólott:
Most van az alkalom. |
|
 V
Ágról szakadt levelek,
együtt érzek veletek!
Az élet íze, színe rég
bánattemető regény.
|
|
 H
Síri csendben, árva lelked mélyén legbelül,
édenkerti gazdagságtól asztalod terül.
Mondd mit ér a kincs a sok, ha mégis oly kevés,
mondd mit ér a szép szó, ha csak csalfa számvetés?
|
|
 H
Kedvesem, megleptél,
Újra megjelentél
Hosszú hónapok után. |
|
 Gy
amikor elveszti rúgóit a test
s nem ketyeg többé az óra
felpezseg méhedben a rozsda
a túlvilágról csepegő ecet |
|
 M
Szerelembe esett szőlővel, borral,
pincékben harsog a vidám bordal,
szüreti bált ül a falu apraja nagyja,
köszöntik illendőn, ez az ő napja… |
|
 M
Szeretni szeretve - ki két szívet birtokol,
Két szívvel dobban, két csodaálmot ragyog át:
Immár együtt egy fényes láthatárt ostromol,
Együtt dalolja a lélek vadóc szózatát; |
|
 M
Szívem csordultig van, nagy nagy szeretettel,
lelkem nem bír el, e csodás érzelemmel,
ahogy nézek rád, már örömmel könnyezem,
kicsiny testedet végre, boldogan, magamhoz ölelem.. |
|
 V
A szép álom is isteni kegyelem
Visszatér lágyan, simít a szerelem
Kedvesem néz onnan a túloldalról
Ide bújik hozzám, lágyan átkarol |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
