|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Tavaly még írtad a gyönyörű verseket,
váltottunk számlálhatatlan üzenetet.
Barátság bimbója nyiladozni kezdett,
forró nyári napon ittam a versedet!
|
|
 H
Az élet lángja
még szívemben lobog,
s az ébredő Nap,
még fényt hoz és reményt. |
|
 Gy
Csendes a táj,
a zaj is elül
itt legbelül
nem csendesül
Kiálts ha fáj! |
|
 Gy
Marhák járthattak arra,
Ott végezték dolgukat.
Tojás grátok potyogtak,
Lovakat is erre hajtottak.
Ijedtemben elfutottam. |
|
 H
Napok óta a tavaszt vártam
, melengető napsütést.
Az ablakomat nagyra tártam
Had zúduljon be a fény
|
|
 V
Mosolyodra várva éltem a foszló vágyat.
Már a tengerkék égbolt ölelő karjai várnak,
Ahol veled leszek, de nélküled,
S ahol rózsád tüskéje már nem sebez.
|
|
 V
Siker, áldd meg a kétkezi munkát!
Halásznak bő fogása legyen,
Ló és eke, ha végezte dolgát,
Aki szántott, kenyeret egyen.
|
|
 V
Nem kedvel engem a munka,
Kínlódásom, már megunta,
Egykor mindig partnerem volt,
De kár, hogy az idő elmúlt!
|
|
 V
Bizonytalan lét tengerén evezünk,
néhány hullámot már nevén nevezünk.
Az evezésben végsőkig kitartva,
átjutunk a túlsó partra?
|
|
 V
Milliónyi édes emlék kísér utamon
rád várok én vágyakozva minden hajnalon
szépséges a titkok kertje, vajon mit is rejt
szerelmes a szívem, lelkem, varázslatot sejt!
|
|
 V
Azok voltak a szép idők,
Hódított fekete seregünk
De végül csatát vesztettünk.
|
|
 V
Nagyon büszke volt acélos kardjára
A harcban edződött öreg katona
Mára az emlékei is már kopottak,
Hősi tettei tán igazak sem voltak |
|
 Gy.
átkozottak legyetek kíméletlen,
mindent romboló, vasöklű fellegek.
|
|
 Gy
Szökken a szó és ropog a ritmus,
most néma a száj, de pörög az agy,
forrong a vér és dalol a rigmus,
szíved mi diktál, s az ujj írja azt. |
|
 Gy
Akinek adok magamból, annak sokat,
rajzkeret ajkamról, lemosható csókokat.
Makacs szememből új és bátor életkedvet,
Mások szemében plántálom a vidám zöldet. |
|
 Gy
Halkan rezzenő pillanatok,
Gerlekacaj a háztetőn szerelmesen
Illatozó hársfaszirmok az ágakon
Mikor a szív rezzen érzelmesen |
|
 MM
Nem maradt már semmim
Csak szívem remegése
Én azt is neked adnám
De akkor mivel szeretnélek
Azt ne kérd.
|
|
 V
Egészen ott, hol földközelbe ér
Horpadt csövével az ereszcsatorna,
Egy galamb bújik a sarokba, fél,
Szeme riadt, borzas, kusza a tolla.
|
|
 V
Vaksötét éjszakán csillaghullás közben,
rád gondoltam drága, egyetlen kedvesem.
Néztem egy üstökös elmúló csóváját,
vártam, hogy hullassa az élete csillagát. |
|
 V
vagyok ahogy lehet
akár lent vagy fent
ki megbánt nem bántom,
hallgatok, a Föld dübörög. |
|
 V
Nem érdekel senki már a Földön,
Csak akinek emlékét megőrzöm,
Fájó, megsebzett szívemben. |
|
 V
Türelmetlen áhítoztam mikor kész lett,
vörösbarna, lágyan foszló, finom, édes.
|
|
 V
M ár nem repülünk az égen
A zt mondom erre: szégyen!
L égterünkben idegen repülők szállnak
É hes külföldiek közben megszállnak
|
|
 V
Barátságunk őszinte, tiszta,
régi emlékeket hoz a
szívembe vissza. |
|
 V
Honnan jöttél idegen,
átléptél az éteren?
Provokatív verseid
csupa- csupa félelem! |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
