|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Ár után
átázott kép,
folyó mérge
pocsolyába fúlt . |
|
 Gy
Mindig e nap előtt szakítok ?
Egy álomszép valentin napról álmodok,
Mert fájdalmak közt lassan lefagyok
Jégszivvel érezni se fogok . |
|
 MM
Olyan régen volt, alig emlékszem,
Házunk mellett egy jegenyefa nőtt,
Fentről az ablakból csodálva néztem
Felszökő ágait, ahogy Égbe vágytak ők. |
|
 MM
Régen nem láttalak,
Jutottál eszembe,
- szobámban,
papírt és tollat keresve. |
|
 MM
Hiszek a szerencsében,
Annak létezésében,
Úgy érzékelem, van belőle is az életben,
Főként a bizonyos játékok tekintetében. |
|
 MM
Szalontán a Csonkatorony körül
van elég fuvallata a szónak
s néhány barátban – ki velem örül –
emlékek vásznai boltozódnak |
|
 V
Már unta, hogy mindig fehérben ébred,
éjjelente színekről álmodott,
fenyők tövén mély-lilában merengett,
rózsák szirmára bíbort varázsolt. |
|
 M
aranyló az ébredő Nap,
csábító, csalogató, huncut
zöld varázsos a kert,
csodás, mint a szerelem |
|
 M
Lelkem attól mennybe száll,
Mint a fára a madár.
Ez az érzés bennem van,
Ezt érzem a csókodban. |
|
 Gy
Most újra itt vagyok, csöndben, hangtalan,
Koporsóm is kidob, bolyongok hontalan.
Körülöttem elsorvad az élet, halál terem a fákon,
Nincs már maradásom ezen a szörnyű világon. |
|
 Gy
Tavasz repítette
szép üzenet,
lobbantotta lángra,
mély tüzedet. |
|
 Gy
Lámpafénynél, félhomályban keresem a szavakat,
Csillan a toll hegye, s vetem papírra gondolatomat.
Versképek játszanak velem, hogy leírjam ihletem.
Várom, hogy a csend szava szorosan öleljen. |
|
 Gy
A tó partján csendben üldögéltem,
A halak játékában gyönyörködtem. |
|
 Gy
Nem gondoltam rá, hogy milyen vagy az ágyban?
Még nem ismerhettem jellemed, szellemed.
Tudtam-éreztem, hogy végre rád találtam,
Ismeretlen tested vágytam és kellemed. |
|
 Gy
Valóság volt - vagy csak álom?
Porszem voltam e világban
Remélem, a túlvilágon
térdig járok boldogságban. |
|
 Gy
Mesét mondok, mi a sárkánnyal felrepül,
mesét, mi a tündérekkel bohón felnevet...
Mesét, mi a gondolattal szállva felhevül,
s nevetve éli meg a világégető perceket... |
|
 Gy
fájt a szívem, fájt a lelkem,
s míg az Istent bepereltem,
felhőibe mártott fecskék
ceruzáim kihegyezték. |
|
 Gy
Eddig csak egy "bambit" ittam
Attól így be nem rúghattam
Bárhogy nézem merően
Most kettő van belőlem |
|
 MM
Szerethetnélek még,
de az elengedett öleléseidből már nincs visszaút
a folyamatos várakozásban kisiklott az életünk vonata
sikoltó percek feszítették ránk a síneket
|
|
 MM
Hited, ha bennem felragyog:
Szívemben fénylenek a csillagok.
Hitem, ha benned megragyog:
Csillagod szíve én vagyok. |
|
 MM
Nincs több könnycsepp, jégcsappá dermedt.
Hó borítja örökké az én tönkrement lelkem.
Nem kell élet, nem kell szenvedés,
Minden nap egy újabb létért való küzdés! |
|
 MM
Ozerki* – ez a hely szerény neve,
Van itt tavacska legalább tucat,
Nyírfák, fenyők közt vezet az utad,
Míg csiklandoz a nyári nap heve. |
|
 MM
Gyönyörű lány született egy kis faluba,
Ő volt Larissza,
Mindene megvolt,
Mégis másról álmodott. |
|
 V
Ki mentené
az elmét, |
|
 V
Érintésed rajtam
varázs
mitől enged
a mindennap görcse.
|
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
