|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Lennék hullám,
Fodrozódva, a partot nyaldosva
Lennék madár,
Az ég felé szárnyalón suhanva |
|
 V
Felkel a Nap, megszülettünk,
Délre ki is teljesedtünk,
Ragyogunk a Horizonton,
Száguldunk a Napkorongon, |
|
 V
hol van már a kártyazsír
szakadt sarkú lapok
a pakli fiókok mélyén
meghív a net sok idegen |
|
 V
Futórózsa, futótűz
Engem mind a kettő űz.
Futórózsa kedvesem,
Futótűz a szerelem.
|
|
 V
Boldog vagyok, mint gyermek, ki anyját
soká nem látta, s az hirtelen ott terem,
- csak nézi szüntelen -
|
|
 V
Álmatlan álmaimban, mint a valóságban
Ember maradtam remete magányomban
Maradtam magamban
Amíg élek és remélek. |
|
 V
Pici kunyhó teteje
a hó alatt roskadozik,
reszketve áll az út mellett,
segítségért kiáltozik, |
|
 V
S, ha néha sötét is az út min jársz,
szűk az utca, egyedül sétálsz...
Vidd elé szíved alázatát, mert az ő
irgalmassága; minden vétket megbocsát! |
|
 V
Fordulatos cselekménye,
szereplői képe
formálódtak, alakultak,
könyv lapjain sorakoztak. |
|
 V
Miért beszéljek s kezdjem mindig újra
- hisz a szavam csak hitvány fecsegés -,
hogy a vagyon megbűvöli a lelket,
s ami nekem jut, az olyan kevés. |
|
 Gy
Gyere, röppenj kis madárka dalolj még nekem
dalold el, hogy mindig szép lesz az én életem,
Csicseregd a fülembe, és halljam hangodat,
Öltöztesd a fákat zöldbe, mutasd arcodat! |
|
 Gy
Égbeszálló eskünket, vajon feledjük
Hiszem,hogy arra mindig emlékezünk
Holtomiglan,holtodiglan egészségben, betegségben
Évek múltán együtt boldog öregségben |
|
 H
Hullt levelek némán, aranylóan
Keringőznek rózsálló tavon,
Mintha lepkék szállnának rajokban
Messzi csillagokra elhalón. |
|
 H
Mindenkinek,aki e helyen irogat,
lejti a szép sorokat,
Pihenjen nagyokat, |
|
 H
A hó már lucsokban ázik,
Délceg napsugár cikázik
Jég felett,
|
|
 H
Van egy úr, úgy hívják kegyelmes,
A munka ő kelmének sérelmes.
Naphosszat sétálgat fel s alá,
Restségét, nem rejti véka alá |
|
 V
Ahogy a fán a rügy,
cinke a széllel
dacol,ritmusra üt,
szívük a vérrel. |
|
 MM
add rám a kivárt boldogságot
feszülő karod aggasson virágot
szivárvány színeket pipacsmezőt
adj meleget forrót éltetőt
|
|
 MM
A fák közt, még tél illata lengedez,
mély sóhajjal végig borzongja az éjt,
hűs balzsama ír, megfáradt felhőknek,
hol ernyedten pihen az északi szél. |
|
 V
Csend van a földön, az égen – az éjben.
Vigaszt adva pihenőre térnek a gondolatok,
s a szavak is az álmok útján.
Angyalok a mennyben, |
|
 V
E Sors, embertelen!
Az élet egyetlen!
Alsó szféra küzdőtere,
Nincsen menekvése! |
|
 M
Fekete voltál mint az éjszaka,
Valakinek minden vágya
Fehér csillag volt rajtad
Azon pillantásom mindig megakadt |
|
 M
Már épp a nátha hiányzott,
fülzúgással fejfájás,
Papírzsebkendőbe fojtott
választékos orrfuvás. |
|
 M
és kérném az Urat, hogy
idézze meg,
csak egyetlen percre, az
örömömet, |
|
 V
Ne hagyd a vakokat
Kimenni a napra.
Aki nem látja ma
A jövőt, utadat |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
