|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Egyszerre boldogok lehetünk, és szentek,
Ha nem mindent hagyunk az érzelemnek.
Boldogok lehetünk az igaz hitet járva,
Csak így juthatunk el az örök mennyországba.
|
|
 V
Mészveretes éktelen az égbolt,
Még jegesen réveteg a fény folt,
Szélsebesen végtelen a célpont,
Ily eleven, féktelen, de rég volt.
|
|
 V
Elmaradt , a szavak szívdobogásán felnőtt hit,
elmaradt, mi ezután emberi létet megistenít
elmaradt, mi lelket s szívbéli szót megízesít.
Elmaradt egy korszak halála után:a felnőtt hit. |
|
 V
Ahogy rám nézel
az a gátlástalan
csodálat a tekintetedben
oly vonzó.
|
|
 V
Oly nyughatatlanok a halottak.
Éjfélt üt az óra – feltárul egy régi ajtó.
Suttog a hűvös ízű szél: az a sötétbe sóhajtó. |
|
 V
amikor a nyak és haj közé feszül
karod amely magához húz
ahogy a holdfény az ágyon elterül
lovadon kóbor vágyad űz |
|
 MM
Ásít az éj, lopakodik,
elalszom én is,
lánggá változom..
táncolok máris
álmomban.
|
|
 V
A zúzmarára hópihék hullanak,
a kertek fehér lepelbe takaróznak
a hó csillogón visszaveri a sugarakat.
|
|
 MM
Hajad tenger taraja,
szemed tűznek parazsa,
orrod büszke sas-király,
orcád íve férfibáj, |
|
 MM
Látni fogom álmaimban
Mindig ott lesz vágyaimban.
Milyen jó volt édes csókod
A hidegtől az megóvott. |
|
 MM
Fehér párnán édes álmot alszik még a tavasz
Takargatja köntösével féltőn a Télapó
Ki-ki dugja fejecskéjét, néha a kis ravasz
Napocskával táncot jár majd, s elolvad a hó |
|
 MM
Mondd meg,hogy szeressük,
ezt az anyaföldet ?
Egyetlen szent magyar,
ősi kincsünket ?
|
|
 MM
Ahogy a varázsigét meghallotta,
Belevetette magát a habokba,
Én meg hoppon maradtam,
Gazdagodva egy kalanddal. |
|
 MM
Megvárlak, csak végezd el a feladatodat,
felhők közül énekelek, hallod hangomat?
Mosolyodat látva, tudom hallasz engemet
várok rád, hisz' kicsi szívem örökké szeret!
|
|
 MM
Tedd szebbé napjaid betűk varázsával
Érzéseid, vágyaid megformálásával
Vesd papírra a szavak tengerét
S megérzed szerető szíved melegét |
|
 MM
Szüntelenül hullik felénk a hó,
Előkerült a hólapátoló,
A hólapátolás hasznos
és nyugtató munka, |
|
 V
Arcodon gyertyafény
a csöndes éjszakában
táncolnak a lángok
tükröződnek szemedben, |
|
 V
itt ahol várok rád
a kikötő operettjében
arcokat montázsolok
a kékség díszletéhez: |
|
 V
Drága lélek, mi van Veled,
rég hallottam hangodat,
remélem, hogy nem vagy beteg,
hadd lássam az arcodat! |
|
 V
Őrlődik az időm rozsdamart kereke,
Környezetem leste, valaki leszek-e.
Szomorú valóság mára ráébresztett,
Belátom, valaki én már nem lehetek, |
|
 V
erősen mar a csönd
a magány ugyancsak
de ellenszérumként
beadlak magamnak |
|
 V
vajon az élet nyomában
most épp hány ábránd üget
s a szívnek hívott kazánban
hányan gyújtanak tüzet
|
|
 V
Kezemen érzem
bőröd selymét,
szememben lángol
tekinteted még, |
|
 V
Zord napok járnak
a határt dér borítja
csúszós a járda.
|
|
 V
Lepréselt falevél
hullott elém,
amikor egy könyvet
lapoztam én.
|
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
