|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Parányi árnyak,
szemem zöldes sugarán,
hozzád tartoznak. |
|
 MM
önzésem
mérhetetlen
ahogy gyűlöl
az elviselhetetlen
szív |
|
 MM
s a szél is az isteni messzeségben
éled hol keríti időfal a mindenséget
|
|
 MM
Úgy kellenek álmok ma is,
mint egy falás kenyér,
mert megvalósításukhoz
tett kell és szenvedély. |
|
 M
Könnycseppek gördülnek,
s az arcon végig folynak.
A legvégén a földre,...
némán le is hullnak! |
|
 M
Mellény sárga, fej fekete,
ő a kicsiny széncinege.
Meghálálja majd az étket,
rovar, hernyó, nyáron félhet. |
|
 M
Égen éltél, s megszülettél
Ég és Föld fia
Halott vagy Te mindörökre
Ég és Föld fia |
|
 M
Felénk lehangoló,álmosító az idő,
Szakadt az eső,
Sáros minden, |
|
 V
A meleg korán érkezik,
Téli álmából ébredezik.
Kidugja fejét az ibolya,
Köszönti a hóvirágot, |
|
 V
A Hold nyögi az este látomásait,
És mintha a szél bele tudna marni, rángatja…
Egy lélegzettől is megállna a szív,
Ha hagyná az ember, hogy éljen. |
|
 V
hogy miért vagyok ilyen,
hogy nekem is fáj néha a szívem,
hogy én is sírok, ha veszett a remény,
és tudok szeretni, s nem vagyok kemén |
|
 V
Az új kolléganő
akár a macska, hízelgő.
Zöld szeme kacéran villant,
amikor férfira pillant. |
|
 V
Lelkem sír, de nem látszik.
Ha kialudtak a fények,
A porondon egyedül vagyok,- félek…
Félek szembe nézni magammal,
Tetteimre ne gondoljak haraggal.
|
|
 V
Esti nyugovóra keringőznék
"a Holddal,a Csillagokkal"
Hajnalban aranyport szórnék a Földre:
Boldogsággal mámorozva. |
|
 MM
Szakad a hó, tejföl köd ül a mezőre,
kéményekből füst száll, gomolyogva dőlve.
Elnyeli azt az ég, mely piszkos s szürkéskék,
mereng a szűz lepel alá bújó vidék
|
|
 MM
Amikor nem vagy ott,
Segítségért kiálltok!
Amikor nem vagy ott,
Süket füleknek dalolok! |
|
 MM
Egy járt úton haladni sokkal könnyebb,
Nincs meglepetés, nincsen buktató,
Nem fáradsz el, nem ejtesz fölös könnyet,
Kényelmes séta, pont neked való.
|
|
 MM
Vörös rózsa összes szirmát
lábad elé hintem,
hallom szíved dobbanását,
bebocsájtást kértem. |
|
 V
Hópaplan alatt szunnyadnak az álmok,
Fagyos téli éjszakában csókjaidra vágyom,
Jégvirág csipkézte ablakom peremén,
Szívemben lassan olvadni kezdett a jég. |
|
 Gy
Zöld szemem villan, a szívem is dobban
ez ős csoda fényre.
Testemet átöleled, gyűrve a lágy lepedőt |
|
 MM
apró csendekből kötök
magamra leplet
hogy a hosszú éj
rám borulása ne fájjon |
|
 MM
Beléd öntöm a lelkem
Azt érzem, hogy rád leltem |
|
 MM
Sérült lélek-
Talán nem is gyógyulhat.
Eltévedve, bolyongva,
megvetve önmagad. |
|
 V
Büszke árvája
vagyok a télnek széllel
dacoló vándor. |
|
 V
Annyira nehéz érzelmek nélkül élni
A bántalmak-fájdalmak ellen szegülni
Ó vajon mért gyötör a szabad vágy?
Úgy repülnék hegyeken át! |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
