|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Félelmek szántják kérgült lelkem!
Arcomon fojtott irtózat a szépség.
Dühödt fényű glóriámra angyalok vigyorognak,
Nevetnek a koszorúzott Istenek.
|
|
 H
Talán egy porszem hullott a szemembe,
Ne hidd hogy sírok, csupán csak könnyezem.
Érintésed, még itt van a kezembe',
És elbúcsúzunk, mosollyal könnyeden.
|
|
 V
Emeld hát poharad
az eljövendő évre!
Az első kortyot loccsantsd
áldozatul kandalló tüzébe
|
|
 MM
A petárda ,a bizonyos fülek kellemetlen hanghatása,
Ez annál az egyénnél az idegeket is fölpiszkálja, |
|
 MM
ezt az igazságot még ma ki mondja ki
kialudtak a táj zöld lampionjai
vetkőznek a fák kezdődik a nagy menet
kertünk bronzlepedőjén az ősz hentereg |
|
 MM
Szeretőnél több voltál nekem,
szent és félig isteni varázs,
naplemente a kék tengeren,
lombrezdülés, csillagragyogás. |
|
 MM
Elmúlt az életem.
Mi van még énnekem?
Nem sok már biztosan,
Töltsem hát okosan. |
|
 V
Lent a barlang hűvösében,
felolvadtál a zenében,
majd a gong szavára máris,
tovatűnt a külvilág is… |
|
 V
Boldog a szívem s lelkem,
Mikor mellettem, érezlek.
Mosolygok és pirulok,
Mikor csak rám nézel. |
|
 V
Napsugarak táncolnak a jégen,
vízpára-felhők lógnak az égen,
langyos esője lehull a földre,
éltetőn üdít minden cseppecske. |
|
 V
A huszárok elmentek,
Regimentek jönnek.
Megszólalnak a fanfárok,
Most kezdődik a karnevál. |
|
 V
Könnyű szél hozta az
Illatot,
S idézte fel azt a
Szép napot,
|
|
 V
Tiszta szívvel élj,
Akkor is, ha nincs remény,
Szívből dalolj,
Szívből szeress, |
|
 V
A világ végül kiszakad belőlem,
mint jó újszülött, már semmit sem értek,
a lelkem mégse veszitek el tőlem,
én vadvirágok lábnyomába lépek. |
|
 Gy
Múló éjszakáknak árva zajtalanságában – oly egyedül.
Most együtt alszanak s álmodnak a hatalmas világtengerek.
De - óh, Luna! -, ha lelked anyagába bánat és magány vegyül,
Tudd: ébren akár, avagy legmélyebb álmaimban, de szeretlek.
|
|
 Gy
Vágyódom kedvesem után,
Nélküle nincs holnapután.
|
|
 H
Talpra mongol, harcra tatár,
Íj a fegyver, puzdra a tár,
Lovon menjünk, avagy gyalog,
Ez a kérdés, válasszatok.
|
|
Elveszve a világban,
Mint egérke a kolóniában
Éli napról-napra az életét, |
|
 H
Mocskos világ, miért nem engedsz élni?
Megtörten jöttem kérni, s nem ítélni!
Nem akarok, többet félni,
bolond világ, hagyjatok remélni!
|
|
 H
Hetvenegy évemmel
hatvanvalahányra emlékezek.
hatvanvalahány évemben
megvívtam harcaimat, mindegyiket. |
|
 H
Hajnalra kacsintott az éj,
szemén csillagok pihentek,
felhők ezüstös gyűrűjén,
árnyuk hidegben reszketett. |
|
 V
Elutasítások után
maga ellen tör;
így vagy úgy, de sebez babám,
ha szeret megöl. |
|
 V
Az utcán ma eddig azok az emberek,akiket láttam,
Csak a szomorúságot sugározták,
A külvilágot szinte teljesen kizárták,
Elkeserítő ez a hangulat, |
|
 V
Az igaz szerelem átitatja lelkedet!
Beléd hatol, s rabul ejti szívedet.
Rabul ejti szíved másik felét,
S várod, kedvesed, izzó szerelmét |
|
 V
Ami ma még modern,
holnapra lesz ósdi.
Sok van mi bár modern,
mégis csak egy bóvli. |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
