|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Gondolatom szárnyal a nyugalom szigetén,
ismerős a hely, hova sokszor vágyom én.
Gyermekként szedtem, hajamba tavaszi virágot,
árnyas fák alatt, álmodtam örök boldogságot.
|
|
 H
Szeretem a létet, fénye átölel,
napkeltét, mely az égen narancsban úszik,
a tenger kristálytiszta, türkiz tükrét,
és azt a sziklát, mely az öbölbe nyúlik. |
|
 H
Sétálok a parkban lassan járok
Érdekelnek a fák, színes virágok
Pár színes levél, éppen elém hull
Itt van ismét, az a szépséges ősz |
|
 H
Rám borultál
egy holdsütötte csendes éjszakán.
Mosolyod, akár a bársony,
simogatás volt. |
|
 H
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina?
Így kedves, te vagy végzet ura.
Vágyok rád, hiányzol…
Megöltél kapásból! |
|
 H
Kidugja fejét a tavasz,
Ibolya nyílik, még kamasz.
Krókusz kél, világra pillant,
Egy dallam lelkemben csillant,
|
|
 H
Harcos léptekkel
Taposom életösvényt.
Vezérfény nincsen. |
|
 H
S mert nagyon akarom
Tudod,a szívedben bent,én most ott vagyok
Mint elnyelt kérdésidre hangos válaszok
Túlcsordult lényem feléd úgy megárad |
|
 H
Tavasz köszöntött be a kicsi házba,
asztal fölött redős kezek fohásztak,
fölötte lubickolt a szelíd napfény,
lyukas nádtetőn ült a békés holdfény. |
|
 H
Eső szaga ködös légnek,
nő behúzodva kapu mélyének
Úgy vettem észre mintha fázna
kabátomat akasztottam válára |
|
 H
Sándor, József, Benedek
idén nem hoz meleget.
Nem zsákoltak eleget
így, most fáztok emberek. |
|
 H
Ha színvak vagy,
fehérnek látod a kéket,
nem látod a különbséget. |
|
 H
Bár megszülettem,de sosem voltam
Mint csíra a mélyben,úgy megbújtam
Vágytam fényjátékod rám találjon
Megrepesztve burok tetszhalálom |
|
 H
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! – |
|
 H
Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll,
Egyik nap a születésünk, a másik, mikor jő halál…
Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll. |
|
 H
Nézd, mily kék a Hold, ott fenn az égen,
ragyog, szinte megigéz a fénye,
néhány sirály halkan szállt alatta,
tán sóhajos szikra fényt avatta? |
|
 H
Még ki sem léptél azon a fali ajtón,
És kezdem számolni, hogy mikor látlak újra.
Befedsz hajaddal és csak egy csókot adsz,
Eltűnsz előlem énekelve, visszhangozva. |
|
 H
Az ablak előtti fán a falevelek
Ma egyfolytában kopogtak.
Halomra a fa alá hulltak és belőlük
Könyvedbe becsempésztem egyet. |
|
 H
Hiába, no, ügy tűnik megöregedett a szerelem,
Volt ugyan nekem is, de már hiányzik a másik felem!
Arcomról már nem mosolyok lebbennek,
Arcomról, derűs képek sem jelennek |
|
 H
Dús ködben és fagyban megébredt a reggel,
úgy fázott a krókusz, s a kis rügy a fán,
a felleg mosolygott, a nap jött, de keggyel,
csak duzzadt és dalolt a rozzant kazán. |
|
 H
A szív csak egy kis húsdarab,
amíg élünk, szüntelenül dobog.
jelképe a szeretetnek,
szimbólum a művészeknek. |
|
 M
Kis csonak kassan halad a vizen,
mintha tudná melyik irányba megyen
Benne ülők türelmetlen tekintete,
várják.hogy megérkezzenek a helyre. |
|
 H
Az idő nyargalt, Veled
de most döccenős lett
utad, hátra kellett hagynod
fényes-arcú magad |
|
 H
Szárnyas rovarok,lepkék, madarak
szárnyatokkal szabadon szállhattok.
nincsen szükség útlevélre,
sem térképre, |
|
 M
Tekints úgy rám, mint papírra,
írj rám verset, vagy gyűrj össze
keményre. |
|
|
|
Ma 2025. május 06. kedd,
Ivett, Frida napja van.
Holnap Gizella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
