|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Szomorúfűz egy lehajló ága
Reá hajlik Édesanyám sírjára
Reá hajlik ha szél simogatja
Drága anyám megpihen alatta |
|
 M
Újra megérkezett a tavasz,
lelkemben remény vidult.
Kertemben elnyílt a hóvirág
és már a jácint virult. |
|
 M
Elgogták a forradalmárt
tömlőcbe vetették, kedvese
ment könyörögni életéért. |
|
 M
Ünnepeljük a tavaszt
az új életet, s vele őket
a legszebb virágát a földnek
A nőket! |
|
 M
Nő vagyok, erős, és gyönge,
ha pereg könnyeim gyöngye,
átfonsz, s a vigaszom ott van,
ölelő, meleg karodban. |
|
 H
Láttam őtet egy őszi napon,
levelek hullásakor az avaron
mosolyát keresve,nem leltem
belebújt öszben,megértettem. |
|
 M
Elmondani, a ligetnek
Minden ágboga felébredt,
S tavasz-szomjúsággal telt meg
A trillázó madárének; |
|
 M
Megkaptuk, beszúrták, be a vakcinánkat,
mehetünk boldogan, bár azért a szánkat
nem árt, ha takarjuk, |
|
 M
Végre újra rigófüttyre ébredtem,
kellemes volt, ilyet régen éreztem.
Dalolt, dalolt teli torokból fújta,
tavaszt csalogatta újra, meg újra. |
|
 M
mit tehet egy kéz az alkotó keze
mit tehet egy kéz mely sorsokat idéz
kemény kéz kikezdhetetlen
kifogyott-e kezéből az erő |
|
 M
Vágytam, hogy hideg léghullámok mossák meg az agyamat,
És a világ kiszáradjon, mint egy holt levél,
Vagy repítse el a szél, mint egy pitypang pihét
Úgy , hogy újra találkozzak veled- |
|
 M
Fiatal nő napozik és cigit szív,
Munkát keres, talán szerez!
Élni meg kell, hitelt fizess,
miből nevelnél gyereket? |
|
 H
Fiatal nő ül a padon
hátra dőlve, támaszkodva,
lábait kulcsolva, vajon
mi lehet gondolatában? : |
|
 M
Szirmait bontja,
bókol, úszik lágy fénnyel
kikelet csókja. |
|
 M
a Nyár színe nap-sárga,
érett kalászok, gabonatábla,
piruló gyümölcsök zamata
fürdőzők vidám ricsaja, |
|
 M
Sorsom lapos korong,
forog az idő tengelyén,
néha nagyot billen, |
|
 M
Nem tudod, hogy amikor meghallom őket, boldog vagyok?
Ne várd meg, hogy elaludjak, és ne tudjak felébredni,
Mert a köztünk lévő föld megállítja őket. |
|
 M
Ma már látom, hogy baj van!
Nem úgy érzem, hogy minden jó!
Sok már az, amit megbántam,
sok a rossz tett és a szó! |
|
 M
A tükörből vén anyóka néz rám,
régi külsőmet most megsiratnám.
Nem torzít a tükör,
a kép, amit látok, nem örök, |
|
 H
Virágbaborúltak a fák,még csak nem is
akármilyen virágba,aranysárga pompába.
Ez legkedvencebb fája a déli vidéknek,
ami kevés víztől sem sínylődik meg. |
|
 M
Tünékeny álom,
harmatcsepp a szirmokon,
érintő varázs. |
|
 M
Fenyegető vihar közeledik,
fekete felhők a Napot lefedik.
Villámok fényes pengéje
élesen hasít az ég kékjébe. |
|
 M
A tiszta, feltétlen boldogság vidékén
Messze attól, aki ismerő, és ismert,
Végül is hatalmas pihenést érzek
És csak azt nézem.
|
|
 M
Lobogó lángok,
táncoló lányok,
suhogó selymek,
lebegő léptek, |
|
 M
Teljes erőmmel kiabáltam, de mind hiába;
Kétségbe vagyok esve, a föld kíméletlen !
Milyen erős lélekkel osszam meg a fájdalmat?
Csak a halál nyílvesszőjét találtam. |
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda,
Virgil napja van.
Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
