|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Csiszolgassuk tiszta szívvel,
jósággal és szeretettel.
Fényük soha ne fakuljon,
örökké szívünkben lakjon. |
|
 M
Az életórám ketyeg, én csak hallgatom a csöndjét,
Szívem néha összeszorul, de nem lelem a fékjét…
Fáj a jelenem és fáj a múltam is,
Másra nem is gondolok, erre csakis. |
|
 M
Volt egyszer, hol nem volt
messze hazájától egy kis szabó,
makacs gyerek volt ő,
de ma már csak egy vén öregapó. |
|
 M
Mennyi szerelemre voltál képes!
Jusson eszedbe a főiskolai évek, és
Mint nemes ritka költő, inkább
A kockázatok lobogója legyen bennem heves. |
|
 M
Látom a külsejét,
érzem illatát,
csókja ízét, zamatát. |
|
 M
Mondta boldog
nem felejti soha
szép kalandot
amit tőlem kapott ! |
|
 H
Mi is a szabadság?
Tán egy tündérálom?
Lehet, de, erre ma is
egyre inkább várgyom. |
|
 M
Régi nóta, régi nóta,
Kornyikálom évek óta,
Evek óta szól a dal:
Voltam én is fiatal. |
|
 M
A levél csak ősszel szabad,
A pillanat szabadsága elítéli
Szabad esésében, azon a használt úton
A föld felé, ahol a halom. |
|
 M
Szegényes nyugvóhelyem
poraim virágos kertben
illatozó,szép környezetben. |
|
 M
De rájött, hogy ritmusát a szívéből lopta,
És újra lett mi volt is: magányos és kába.
Mikor, ha annyit felismer, hogy a ritmust a saját szívéből lopta,
Vissza is megy, újra lesz, mi volt, magánya a „létébe” visszalopja! |
|
 H
Vihar! Kicsi kezeidet te felém nyújtod.
Félsz, és összegömbölyödsz mellettem
Félénken, mint egy fecske fióka,
Mert jött az eső rohanva, csapkodva. |
|
 H
A szivarka ereszt füstkarikát.
Körbe-körbe kergeti önmagát.
A hamu meg nézi saját árnyát. |
|
 H
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhítattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba, |
|
 H
A legjobb, hogy kora reggel,
negyed hat után néhány perccel
nem csörög az átkozott vekker
minden reggel. |
|
 H
Ha keserítenek az évek,
sose add fel a reményeket
A mult ami mögötted van,
A jövő amiben reményed van |
|
 M
Napfényben néztelek téged
a hangos madár dalban,
arcodon és ajkadon néked
egy csodás sugár lobban. |
|
 M
Hiszem -
nem halunk meg
csak átmegyünk,
lényünk átszellemül. |
|
 M
Vannak bizony elég sokan, akik, csak közepesen fejlettek,
Ők megrekedtek, véglegesen leragadtak serdülőkorban.
A szakemberek szerint is, sokakból nem lesznek felismertek, |
|
 M
Ág sem roppan,
Vad sem moccan,
Víz sem csobban
Hang sem koppan, |
|
 M
A pletykákat az irigyek generálják,
Hülyék elhiszik, az ostobák; továbbadják. |
|
 M
Benn a szobában áll az idő,
vágyik az útra a régi cipő,
foszlik a függöny, szítta a nap,
szunnyad a kesztyű az asztal alatt. |
|
 H
A fák lombja összehajol,
suttognak a levelek.
Szél hárfáján halál dalol,
siratja az életet. |
|
 H
Kaszált domb, és a dombnak útján,
Oldalában egy szekér tűnik el az alján.
Az út dob-ként mélyen szól,
Mert ökölnyi köveken a szekér kerekei zakatol. |
|
 H
Elszállott a hegyek lelke,
Kifogyott a nóta.
De sokat is elvesztettünk
Három század óta. |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 11. csütörtök,
Teodóra napja van.
Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
