|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 M
Harmadik hónapja rab vagyok,
Körülöttem muszka hangokat hallok,
Amiböl érzem,reménytelen helyzetem.
Ami kevesebb mint valaha,volt velem. |
|
 M
Még egyszer akarom látni
emlék enyém, történjen bármi,
nem feledem azt, ami volt,
hogy a Tisza mily szép lassan folyt. |
|
 M
A lövészárokban, a terepen, bármikor érhet golyó,
Itt bent a bunkerban, egy akna, biz' nagyon is eltaláló…
Ennek persze van egy nagy veszélye, ami bizony bekövetkezhet,
Ha egy akna telibe talál, akkor a halál meg is érkezett! |
|
 M
Covid volt a neve, álkoronát hordott,
kegyetlenül rombolt, testet, lelket, létet,
senki nem tudhatta, ki vet ennek véget,
gonosz király módra életeket oltott. |
|
 H
Az öreg szú, mélán
átrágta magát
egy fenyő odván.
Átérve a túloldalra |
|
 M
Fronti létemnek, nyűgét, keservét kinevetem vagy elsírom…
Ez az én hordozott keresztem, cipelem is… amíg, még bírom!
A szélvihar itt zúgva-bömbölve tombol egész éjszaka,
A lövészárokban beszélgetnénk, de elnyomja a szava. |
|
 H
A harcost ledobta a
Lova, úgy megijedt kígyótól.
De csak odébb ment. |
|
 M
A fiú állt az égő fedélzeten,
Csak ő volt egyedül életben.
Mindenki menekült, csak őt
Tartotta a fegyelem...
|
|
 M
Azután egy kertbe rángatott
- Fáknak levelei sárgák, és az Ég szürke-,
Azután egy kertbe rángatott,
Ott a kertnek színe úszott jól kivehetően rozsdás- vörösbe,
Ahol a fűbe befektetett, Istenem, mintha örökhelyem lenne. |
|
 M
Elhagytam a szülői házat,
S örökre hagytam el talán,
Sok szép intést, sok jó tanácsot
Adott az útra az apám. |
|
 H
Árvákká lettünk, kishúgom!
Mi lesz ezután, nem tudom,
hiába szólítjuk jó anyánk,
már föntről nézhet csak le ránk. |
|
 M
Szólt az Isten: „Kedves fiam Noé,
Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é."
Felelt Noé: „No megöregedtem,
De ilyen jó bogyót még nem ettem." |
|
 M
Macskajaj, ha másnapos vagy,
lócitromtól józanodhatsz.
Kutyagumi a jutalmad,
részeg disznó voltál tegnap. |
|
 M
Fagyba zárt világ,
dérrel hímzett szőttese-
télvíznek dísze. |
|
 M
Miért vagyok én még itt?
Miért is mennék haza?
Miért hiszek a küldetésben?
Miért hiszek még győzelemben? |
|
 M
Úgy érzem itt születtem,
hosszú emberöltőt éltem
Bejártam minden rögöt,
két viharos óceán között. |
|
 M
Fordítsd hát nézésed inkább a nap irányába,
És a mindig derűs horizontok felé,
De ne akarj itt újjá születni,
Mert a napnyugta fájdalmas, és benne már nem lehet szeretni. |
|
 M
Tűlevelek ködkönnye pereg
Szél se simítja a messzi eget,
Dús avaron hang talpa se lép,
Fák derekába bújt a sötét. |
|
 M
Eljön a halál, és a szemed lesz
az a halál amely kísér minket
reggeltől estig, álmatlan,
süket, mint egy régi lelkifurdalás |
|
 H
Anyám csak fekszik, nem beszél,
soványka teste csöpp madár,
didergős tél van, fú a szél,
fehérré lett a rőt határ. |
|
 H
A Don-kanyarban dúl-fúl a reménytelenség,
A lélekben nő a kitörölhetetlenség…
Ne keress, csak szépet, amikor egy kicsit lehet, hogy megállsz,
Hátha, két lövés és robbanás között végül is rátalálsz… |
|
 M
Még egy kevés maradt a fiatalságomból,
Mint gyümölcsös- éveim is lombját veszti-.
A tenyeremben hosszú vonalak...
Szemeimet hunyorítom, de belőlük nem tudok semmit kiolvasni. |
|
 M
És jön majd a halál, a szemed keresi,
olyan lesz, mint felhagyni egy bűnnel,
mint mikor halott arcát látod
feltűnni újra a tükörben, |
|
 H
Az életben, csak bénultan álltam a járdán,
Egy elhaladó hosszú limuzint… rőt sárgán.
Az utasai vidáman integettek a vártán
Álló girhes alaknak… a szomorúsága láttán. |
|
 M
Miénk az ősz utolsó vágya,
Miénk az édes hervadás,
Áthervadás egy más világba
S miénk lesz a föltámadás. |
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda,
Virgil napja van.
Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
