|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Lelkünk összecsendül, szívünk ritmusra dobban
minden rezdülésünkben tomboló vágy robban
forró ölelésbe mámorító csókba forrva
egyek vagyunk mi, már ősidőktől fogva |
|
 M
Lavina jöhet
Majd utána vízözön.
Lesz-e ott bárka?
|
|
 M
Fagyottan hulló szirmait
néhány rózsa még pergeti.
Siratja mind, mit elveszít,
az elmúlást így méri ki.
|
|
 M
Szembenézel az emlékekkel!
Arra mégy, éppúgy, mint akkoron,
ámbár a szív piros tüzéből
tavaszra nem lett más, csak korom...
|
|
 M
Mint a gyümölcs, lógok a fán,
Lábam között csüng a banán.
Én vagyok a legszebb majom,
Nem is lenne semmi bajom,
|
|
 H
Ölj meg,
kérlek!
Öld ki belőlem a meséket
amik még megmaradtak,
|
|
 H
Bárhol is vagy a világban ne felejtsd el nyelved,
Használd minden nap, írj például verset.
Ha otthon vagy, beszélj helyesen és szépen,
Ne hagyd elveszni nyelvünk gyönyörűségét a vészben.
|
|
 H
Anyag lett az Isten
teremtést már amúgy is átruházta
s tétlenséget nem ismervén,
tapasztod a sarat e világra.
|
|
 M
felöltöztet az éji fagyra
száz néma kis harangot
mogorva évszak még haragszol
|
|
 M
Jégszívű beste, hóból a teste,
Feltámad megint, ha eljön a tél,
És ha majd leszáll a fáradt este,
Érted jő, bizony; szíved jobb, ha fél. |
|
 Gy.
Mikor megszülettem, csak jöttem.
Elképzelni nem tudtam, miért születtem. |
|
 H
Az emlék új értelmet nyert,
Lám... Édes is lehet?
Nem kell, hogy fájjon,
Miután eltűnik az álom...?
|
|
 M
Az erdő ágai között
A téli szél csapkod erősen,
S a sárgás levelek egyfolytában hullanak,
Egyesek gyorsabban, mások a szél szárnyain elszállnak. |
|
 M
A sápadt égen
a gyémánt-tüzü Hold
szórja szét fényét
mint egy vén kobold. |
|
 M
nélküled csupán
egy pehely vagyok,
ki hófúvásról álmodik,
melletted viszont
én vagyok a tavasz! |
|
 M
Te égi fény, te ámulatba ejtő,
ki vezetsz s nem félsz attól mi veszendő,
ha felbukkan lámpásod oly isteni,
a szépséget lépted hirdeti, |
|
 M
Már csak egy hét, mégis rengeteg
Az idő, mire kell, hogy megjelenj!
Karodba vegyél csak egy pillanatra,
Csókold a szám lopva, csak egy pillanatra. |
|
 M
Most jön! Csend és rivalda fény.
A porondon a bohóc zenél.
De a hegedüje vonója eltörött
A hangszer néma,. A bohóc sír. |
|
 MM
Hol a Duna és Tisza öle
finoman folyik egybe
magány nem hág égnek
férfi és a nő egymásba érnek
enyeleg az aranyfüstű nap
|
|
 M
Már régen nem mi írjuk saját sorsunk:
labda vagyunk egy láthatatlan játszmán,
s két ütő közt a kemény salakpályán
mint rendesen, mi is majd kilyukadunk; |
|
 N
Mert ez az volt – szentségtörés! – szeretetölelés
Helyett ölés - szentkarácsony este veszekedés
Áldott pillanatban kísértés jő - Ilyen nincsen…
Miért volt ennyire kegyetlen velünk az Isten? |
|
 N
agysejtjeimben sétálnak,
őrült ötleteket súgnak:
érezzem magamat nyúlnak,
kizárólag zöldségeket
fogyasszak folyton majszolva. |
|
 M
hangja halk volt,
selymes,
mint azé, ki a karjában
tartott engem. |
|
 M
S a szerelem könnyű hídja megrendül,
míg leomlik a közöny áramlatától.
|
|
 N
Reszket a kunyhó, hurrikán lesz a hó:
Mi itt benn félünk, s odakinn jő, valahol, a viharban, a Télapó.
|
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
