|
|
 MM
Én vagyok az a hang, aki téged szólítva hív.
A jelen hangja vagyok, mindig maradni fogok.
Múlt hangja a mezőn, mikor a nyár füvet fakít,
A falevelek táncolnak s az őszi szél forog.
|
|
 M
Csak a miértek, - meghalt tavaszom,
Megölte a tavalyi nyár, s ősz lehelt
Felé végső búcsút, majd hintett
Rá szűzi-fehér szemfedelet tele... |
|
 Gy
Miért van Éj s utána Nappal,
S a nem létező sajátosság,
Miért létezik az mit nem tudunk,
Miért gyűlölünk először s csak azután jön az odaadás! |
|
 N
néha gyenge vagyok
s érzem,
majdhogynem kellesz
még a füstöd ellenére is
|
|
 MM
Oly sok mindenről szeretnék írni még,
Agyamban születik számtalan gondolat,
Hol egyik üti fel a fejét, hol a másik,
De elhessegetem őket, és mind köddé válik,
|
|
 M
Puha ujjak parázsa
ifjúságom varázsa -
simogat pörget forgat
emlékekkel borzongat. |
|
 N
Virága
a dühnek
színpompás |
|
 N
Széncinke ringott az ágon,
Fahasáb a kecskelábon.
Járt a fűrész, sírt a penge;
Azt fürkésztem, a szél leng-e? |
|
 N
Mit tennél, ha lenne
Egy szerkezet, ami arra mutat,
Mire legjobban vágysz? |
|
 MM
Kancsójából fátyolkacseppet szövöget
Szárnyalni repít álmot, fátyolvizeket
Átszellemült arcán színesebb a világ
Naphold keringőtáncán koppan jégvirág.
|
|
 N
Meglestem a hajnalt pirkadatkor,
hüvös-friss szél hozta a reggelt,
s halvány csík szállt fel az erdők fölé
jelezve, hogy egy éjszaka eltelt.
|
|
 N
S most egy poros úton haladok,
Könnyeket érted utoljára hullatok.
Egyszer talán majd elfelejtelek,
Azt is hogy igazán szerettelek. |
|
 N
Erejét megfeszítve görgette a sziklát
Mindent beleadott, hogy elérje célját. |
|
 N
Ha meg akarnál ismerni,
Úgysem hagyom!
Ítélj hát el,
Én nem bánom... |
|
 N
Igyekszik a nagy folyamba.
Vígan csacsognak a habok.
Medrében a kavicsokat
csókolják a napsugarak. |
|
 MM
A halott, dermedt fák közt
választ remél,
de nem talál
a késői tavasz
értetlen' fázósan áll.
|
|
 Cs
hegyet látni kel a vágyam
de feljutni már többé nem fogok
|
|
 Cs
Halál ébred, Kaszás ébred, árnyéka köztünk jár,
Hallod? Suttog. Hallod? Sóhajt. Üt az óra, itt van,
Eljött érted, elvisz téged, Ördögtorony rád vár,
És elhagyod, és itt hagyod világodat halkan.
|
|
 Cs
Ő is tornyot épített az égig,
s bár téglái igaziak voltak,
az öreg észre se vette végig.
Ő csak a semmit látta valósnak. |
|
 Cs
Utamat kísérni akácsorok nőnek
búcsúzom tavasztól köszönök az ősznek
|
|
 H
Dudorászó szellő
repült el
felettem,
|
|
 Cs
Távozni készül már az év,
Lehullt a sok levél,
Átölelem a Hitvesem;
Hadd jöjjön hát a tél. |
|
 Cs
Szeld hát bátran a habokat!
Feszítsd dagadó vitorlád!
Küzdd le saját rabságodat!
S megtalálod az új Hazád! |
|
 N
s hintázik a koszos rongyon,szája szélén mosoly ül,
aszott teste jobban remeg,ő álomba menekül,
fel se se néz ha belerúgnak a nemes,a jó emberek,
s reggelre,ha keményre fagy,nem hiányzik senkinek....
|
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
