|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 N
jó lenne most összebújni a tűz fényénél odahaza,
s hallgatni a csend hangjait szerelmesen,némán,
s tudni azt,hogy velem leszel,még ha nem is nézel énrám...
Két karodban ringatózva új mesékben hinni,
közös álmok smaragd füvén kézenfogva menni...
|
|
 Gy
s az ölelkező tekintetért
melyben végül egyedül maradunk |
|
 N
S még most is hallom,
Úgy festett arcod, mint a tűz,
Mikor márványt kapkod,
S a végső pusztulásból
Mégis magad adod! |
|
 N
Álmodsz egy új világról, melyben úgy élhetsz,
Elfelejtheted az összes fájdalmat és kételyt.
Tanácsot nincs jogom s nem is tudok mondani,
Neked kell tudnod, kinek jó adni és kitől kapni.
|
|
 Gy
Az utamat sem találom miattad
És annyi ajtó áll nyitva előttem,
Oly sokszor magam kérdezem:
Vajon álmodtál ? Nem értem. |
|
 Gy
Szerelme arcát vitte örök útitársul magával,
S végül egy sikolyt hallatva eltűnt,az üvöltő mélység hangjával |
|
 M
Mi rád nézünk, te próbálsz mosolyogni,
Ágyban fekszel, mert nem tudsz mozogni.
|
|
 N
S Te átnézel rajtam hidegen,
mint egy törött üvegen. |
|
 N
Szeretnék bot lenni
vándor kezében
Szeretnék fény lenni
kedvesem szívében. |
|
 N
Cinke a picinke áll s tömör sorban az ablakom előtt
kéri a jussát, hogy a begyecskéjét rakja teli
|
|
 N
Nyári szellő simogathat,
A nő mindig álmot adhat.
Olyan Ő, mint harmat a fán
Amikor rám néz, Nap talán.
|
|
 N
Még keresem álmaimban néha
Felidézem őket újra meg újra.
Várok egy szép szóra,
ami szívemhez szólna.
|
|
 N
Hány halott emlékét őrizik még e falak?
A kísértő árnyak nekünk még üzennek,
de lassan elfogyunk, kik még boronganak
s mások ránk szólnak, hogy ők sem voltak szentek. |
|
 N
Merj a csöndben üvölteni!
Merj lépni, merj megérkezni!
|
|
 Cs
Csak várok hajnalig,
jeledet figyelem.
Szíved dobbanását
mindenütt meglelem. |
|
 N
A kispap egyszerű szavakkal,
közben tűnődve mond misét.
Majd áldást oszt, és megvigasztal,
megosztva mind a szép hitét.
|
|
 Cs
visz a vonat,
ne bámulj utánam,
hideg van itt,
a szívemben fázom |
|
 Cs
Ne félj.- Megvédlek,
ha bántana bárki.
|
|
 MM
fájdalmak édeni kertje
ahol a morfium terem
mák és mákony terem
ahol sápadt az ágyak rendje
|
|
 MM
Árva vagy a földben,
Mint kisujj, egyedül.
Fakó sírdombodra
Talán bóbita ül. |
|
 MM
Virágzó almazöld réteket,
szétfolyó kékeket,
cikázó fényeket.
|
|
 N
Bevégeztetett...bármi fájt - annak immár vége szakadt...
már egy új időben, régi szeretteiddel éled napjaidat...
s ahogy mondtad - fentről majd vigyázol ránk...
remélem, más napok, fénylőbbek virradnak ránk! |
|
 N
emeletes ház,
nagy ablakos,
mellette
düledező romhalmazok.
Mindkettőben
a csend gubbaszt. |
|
 N
Kórházban feküdtél már hónapok óta,
Az állapotod rosszra fordult, és nem jóra.
Így volt jó, hogy te csendben elmentél,
Legalább csak egy kicsit szenvedtél.
|
|
 V
Vágyakozva nézed, amíg szemeiddel láthatod,
Az első pillantása elárulta, szívedbe zárhatod.
Nem szólt, csak szemeivel igézett, s érezted,
Édes, jóleső borzongás futott végig testeden. |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
