|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
A halál fekete szárnyon száll felém,
S mindjárt, mindjárt utolér...
|
|
 M
Itt vagy, s szelíden nézel rám,
Szívem húrjait pengeted némán.
Mi köztünk volt, elsodorta a múlt tengere,
Ázott homok, mit itt hagyott belőle. |
|
 N
fekete árnyak folynak át
a kerítés rácsain
hóhérhajnalok fénye metszi el
a tűzfalhoz feszülő időt
|
|
 N
Fűben a kakukk tojás
Pontosan olyan, mint más
Éppúgy szét loccsanna
Lábamnak koppanva
Fűben a kakukk tojás |
|
 N
Még csak egyetlen egy gyertyád ég
Hogy ne féljünk arra épp elég
Veled együtt nagy csodát várunk
Amíg a puha havon járunk
|
|
 N
sehol a ringató víz fura érintkezések
öröknek szerelemnek otthonnak vélted
most eleged lett máris evilágból |
|
 N
fehérré varázsolok erdőt s mezőt
jégvirágot festek az üvegekre
jégcsapot teremtek az ereszekre
gyerekek nagy meglepetésére |
|
 N
Fehér hótakarón
vörös rózsaszirmok
elvérzett végül a Nyár. |
|
 MM
s felmászva annak padlására
ott őt az aszalt szilva várta.
Magának szánta ezt a gazda,
de nyestünket ez nem zavarta,
|
|
 N
Raboskodom
a magam börtönében,
erőtlen kézzel rázom a rácsokat,
vétkeimért most kell vezekelnem,
megérdemlem sanyarú sorsomat.
|
|
 N
Életemet kéred? Alászállok mélyen,
Megküzdök én véled erőből, bután.
Ős mítosz, ha éled vágyain, hát éljen
Hosszú és lidérces álmai után.
|
|
 N
Olyan volt a hitem,
mint az égi csillag,
csöndes éjszakán |
|
 M
Egy szép napon,
Várjuk nagyon…
Majd megáll az Idő, |
|
 M
Fagyot lép az éj, felsóhajt a téli szél,
valaki elindult, s a hosszú útról visszatér.
Béke, hit, szeretet a remény oldalán,
lélekszobában repdes a csendes magány.
|
|
 M
Szeretném,ha végre kinyitnád a szíved,
szeretném,ha kitárnád felém két kezed,
szeretném,ha nem kötné érzésedet bilincs,
szeretném,ha a birtokodban lenne egy igazi kincs. |
|
 N
leheleted szárnyán csókod bimbómon hagyod
az ég festőkádjában pipacs virít
úgy festem számmal testedet
mérgezem szíved, míg gyöngyvirág virít
|
|
 N
Sétálok kéz a kézben
Kezed kezemben érzem.
Közel vagy hozzám nagyon
Ölellek és akarom. |
|
 N
Mert szíved egyre kedvesebb lett,
S hidegsége felengedett.
Egyszer mondtam, jónak lenni érdemtelen,
S Te mondtad, ne mondjak ilyet,
Mert a sok jó viszonzásra lel.
|
|
 N
A kerti tó tükrén, vízililiomok tenyerén,
Csücsülök egymagam, rád várok én.
Varangyos béka vagyok, csókolgass még,
S azzá leszek, kire vágysz már oly rég.
|
|
 MM
Mámoros tekintetű kéj bódult éjszakákon,
ha vágyad átfonja testem, testet öltő álom.
Csókod elkábít csillagporos nyári ég alatt,
szenvedélyes ez az eltéphetetlen pillanat.
|
|
 N
Csókolj úgy, mintha csak utolsó lenne!
- Ölelj magadhoz, óvón, lángolón!
„Pillanat-bűbáj balkonján reszketve”…
(Mint írtad,) - vesszen minden egyes szó!
|
|
 N
Őszi ködből
kandikál
a hegyorom,
vízimalom
folyóvízben
pancsikol,
|
|
 MM
Mi az mit égi kéz a mindenségbe elvet,
a szívnek ki az ura, ha ketten szeretnek.
Kérdezd a patakot, a suhanó felhőt,
a röppenő pillangót, a napfénybe libbenőt,
|
|
 MM
Fák koronáján
pihen az est
sejtelmes árnya.
|
|
 MM
Szép Helvétiában
eltévedt Debóra,
lefeküdt hátára,
besüppedt a hóba.
|
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
