|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Kis erdőnkben, hogyha járok,
elém tűnnek mind a lányok,
kikkel egykor ere voltam
a boldog, szép ifjúkorban.
|
|
 Gy
Egész életen át
Tartó küzdésfolyam,
Pihenő a pokolban,
Szenvedések során... |
|
 N
Utazni szeretnék már, egy világ felé,
Hol csak szeretet van, béke és sok-sok fény.
Ott fogok én lakni, Vele leszek, a világ peremén,
Jöhet az Isten-járat, készen állok én…
|
|
 M
Elszállt az éjjeli madár
Szépen, lágyan, csendesen
Kihaltak a parkok is rég
Szívedből eltűnt az érzelem |
|
 M
Mit sem tudunk rólad, belsőnk így áld
eget, Isten, mások szólítanak.
Láttad-, hallottad-e, hogy rád talált,
s perzselte napfényként homlokodat. |
|
 M
Hibát hibára halmoztam,
abból semmit sem tanultam,
a nagyvilág ellen fordultam,
vaksi szemmel tapogatóztam, |
|
 N
... már nem bánom, ha
holnaptól vége mindennek.
Kikeltek magjaim,
ajánlom magam Istennek.
|
|
 N
"Még egy kicsit éljünk majd,
Boldogan,szerelmesen!" |
|
 N
itt hintál minden szó -
a sok hivalkodó
mint rögeszmés bolond
görcsös-sikoltozó: |
|
 N
Mert a krampuszok
neked virgácsot hoztak
jól bearanyozva. |
|
 N
Gyönyörű forrásból megszülettél,
Látom új gazdagságod évezredeken keresztül,
Fiatalodsz napról napra, s ahogy öregszel,
Gyönyörű nyelv a múltból, Te vagy a reggel.
|
|
 N
Valaki a hídról végigtekint
ködös reggel a friss-deres tájon.
Október ő. S a köd száll, mint álom.
|
|
 MM
Már csak két hét a pokolban,
Arcomon le nem hervadó mosoly van,
|
|
 MM
Ahogy finom kezeddel rám cirógatsz,
ahogy nem félek érted semmitől,
ahogy az egyből mindig milliót adsz,
ahogy kiráncigálsz a bármiből,
|
|
 MM
Csak álom vagy,mint léleknek a zene
mely átölel,símogat mint puha kéz.
Virágzó kertnek éltető Nap fénye
ha alunni küldte Hold ezüstjét.
|
|
 MM
Valahonnan jöttünk,
valahova megyünk,
e két Semmi között
elfogy az életünk.
|
|
 M
Vak voltam eddig,mostanáig,
de Te visszaadtad látásomat.
Szomorú voltam mindmáig-
de Te felemelted arcomat. |
|
 M
Megtestesült.
Gólemmé vált a bánat.
|
|
 M
istenek üstéjében a teremtett égi lekvár
az egyetlen isten szaruját kivetette
s tágul tovább míg életünk a halálba szűkül
és szűkölő kutya módján várjuk a múlást |
|
 V
Sorsunk könyvét nem mi írjuk, de van benne szerepünk,
Megfontolni minden lépést, megbecsülni, akit szeretünk,
Minden nap egy új remény, mikor felkel értünk a Nap,
A jövőért tekints előre, add fel megfakult álmokat. |
|
 M
Tükörbe nézek
látok egy arcot
én vagyok?
|
|
 N
Szerelembe estem Véled
Mindig úgy kívánlak Téged
Téged, csak Téged. |
|
 Cs
Fényed, mikor néhanap
elérte fagyos szívem,
szárnyalt lelkem magasan!
Majd ismét csak sötét lett! |
|
 Gy
Időtlen idő a végzet
Bennem ilyen most az érzet.
Nem kell a vég, a végtelen
Elég nekem az égterem. |
|
 Gy
Hajlik a sín lent,
megy a vonat,
reménybe fuvarozza sorsodat. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
