|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 MM
Miért írok verseket,
hogy az időmet jól töltsem.
Úgy írom a sorokat,
ahogy a gondolatom megragad.
|
|
 Cs
Nem a nap lesz többé világosságod,
Sem hold nem világol fényességnek,
A te Istened lesz ékességed...-
Urad lesz a te nappali lámpásod. |
|
 Cs
Látnom kellene a célt!
De szemem túl gyenge.
Bármerre nézelődnék,
célt nem látok semerre. |
|
 Cs
Ó, trágyadomb, tanyák éke,
Körülötte szent a béke.
Körbelengi bűzös uszály,
Az jár arra, kinek muszáj.
|
|
 Cs
Parkon által visz az utam
Lábam alatt avar,
Nem látszik a deres fű sem,
Mindent levél takar.
|
|
 Cs
kékesen vész be az őszi ködbe
a messze távoli hegyek orma,
régi nyaralók angyalszobrai
piros falevelet tűznek a hajukba, |
|
 Gy
Mindenkit megfigyelnek
A bliccelők menekülnek
De mindenre van ellemszer
Valaki kitalálja majd egyszer
|
|
 Gy
A világ nem hagyja megváltani magát,
hiába küldte el közénk Isten a fiát.
Keresztre feszítették az emberek,
bizony nem bánták meg vétkeiket. |
|
 Gy
Mint arany eső, úgy hull alá
a sárga-rőt levél. |
|
 Gy
Szürke égbolt...szürke, akár a lelkem,
mely mázsaként rám nehezedik...
s olykor érzem lelki gyengeségem,
mely bizony néha könnyűnek találtatik... |
|
 MM
Mert itt leszünk mi egykor mindahányan.
Sírunk felett csak kósza szél zokog.
A roskadt hantok töppedt oldalában
virág helyett csak száraz gaz lobog. |
|
 MM
Ketrecben a vad én vagyok!
Kint van a tábla ne simogassatok!
|
|
 MM
Így kell nekem a tested,
és mikor este lebontod
a napi terhed,
ne maradjon más csak a lelked, |
|
 MM
kiköpted a búcsúszót fogad kiesett
ajkad mint ráncos függöny takar
érzelem-vart gennyesen elvakar
amiben megbotlom tompa késélek
|
|
 Gy
Csak nézlek a képen, nem haraggal,
magamra kapott mosoly kedélyem,
megfércelt lelkem száll a magasban,
falakba zárt fojtott szenvedélyem. |
|
 N
Másztam fel az álom -hegyre,
vágytam el egy másik helyre,
hol a plátói szerelem
nem sanyargat többé engem. |
|
 Gy
A mélyvörös rózsa üzenetét
most már, bárkitől is kapod
valamennyi szirmán tisztán láthatod
hisz harmatcseppként ott ragyog
az érzés, ahogy én Rád gondolok.
|
|
 N
Sűrű homályként szállt ma rám az éj, és
Bíbor köddé változtatta át bennem a fényt
Tovább kell mennem, hát ígérd meg most nekem
Veled lesz és elkísér belső titkos üzenetem.
|
|
 N
Áruld el nekem, kérlek
amikor odaálltál az elé, kinek
„Kezében vannak a föld mélységei,
és övéi a hegyek csúcsai”… |
|
 MM
Csend-puha ma az ég szénfeketéje
Táguló írisze földre fénylik
Rács-pillái mögül fel-felvérzik
Átívelő nappalok szenvedélye.
|
|
 N
S ahogyan csókoltam,s öleltem,
tudom.. neki is jól esett! Nagyon!
Éreztem,ahogy a szíve dobog,
de azt is,hogy az övé vagyok! |
|
 H
Sárga levél hull a földre
Sétálok a temetőbe.
Édesapám, édesanyám
Nem gondoltok ti már én rám. |
|
 N
Életed értünk volt,
Köszönhessük újra,
Maradj soká velünk
Kezed felénk nyújtva. |
|
 Gy
Valahol otthagytam önmagam.
Egy sárga kapualjban. Egy szerelem,
s két könny között tűnődő lányt.
Kinek büszke lépteit félve nézte a
hold, szelídségre intve őt. |
|
 N
Még jó, hogy nem terveztem hosszú távra,
hogy nem vettünk együtt lakást,
hogy nincs közös gyerek,
hogy nem fizettünk be egzotikus útra, |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
