|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Cs
Egy jelet hagyok magam után! |
|
 M
Felszállt a köd a tó fölé,
ragyog a nap és kék az ég.
Jó a kedvem, már nem félek, |
|
 Cs
Felnőtt fejjel lásd, köszönni jöttem.
Lelkem ölelő, mint nyugvó földed.
Simítom arcod, e hideg fejfát.
Hálából gyújtok érted most gyertyát.
|
|
 MM
Pedig a boldogság Mindenkinek jár,
már a Bölcsek is megírták!
Oly rövid az élet, nagyon hamar lejár,
és azután késő már.
|
|
 MM
Ronggyá szakadt reggelek,
kiégett lencse a Nap,
vakul arca az égnek -
tép az elmúlás-tudat.
|
|
 M
Feneketlen zsák csak nyeli
JHiába tömöd, nem lesz teli
Sziszifuszi munka
Se vége se hossza. |
|
 M
Tarra árvult szántók földjén,
ligeteken nyirok s köd ül.
Kék hegyek mögé kerekén
a szelíd Nap ím legördül. |
|
 M
szőlő illatú ősz
szüret a dombokon
telt, tömör fürtökön
torkos darazsakkal.
|
|
 Gy
Fogadtam, nem írok többet,
Nem hullnak többé a könnyek.
Kopogott az éjangyala
Ne légy egyszerű hangya ma. |
|
 MM
Légy a csend szavaim között.
Angyal, ki éjjel könnyel öntözött,
sóhaj, páradús reggelen,
a csók elernyedt testemen.
|
|
 MM
Most már késő,ez lett a végső !
Itt csak megpihenni kell,
Gondolni vissza ,a szép hosszú útra !
Itt a csendes ,susogó,ecetfák alatt....
|
|
 MM
"melléd nem fekhetek,
az a vonat már rég a ködbe veszett,
vért s húst csapott szét,
fel sem tűnt senkinek"
|
|
 MM
A tenger még tiszta volt minden hajótöréstől.
Nem gyászolták egymást az évszakok. |
|
 M
Régóta zuhog.
Az eső ritmusos dobolása
veri az ablakot.
|
|
 M
Csodás kelő napmeleg vakítja újra fényedet,
dalban mondom el azt,mi bennem gyújt fényeket.
Nem adom másnak, mi bennem kelt életet -
Te varázsolod szebbé nekem a fényeket! |
|
 M
Lobogó gyertyaláng a múltam.
Sárga és lobog.
A lángja, hol nagyobb,
hol kisebb, |
|
 M
Négy betonfal volt feltámadó koporsóm oldala,
S a mély éjszaka volt a koporsófedél,
Árnyak verte koporsószög alatt remegett fala
A kripta csuszamlós talajának, mely él,
|
|
 M
meztelen vállad vállamig vonni,
paplanként téged magamra húzni,
szemedbe bújni, létezni veled,
mámorral fûtve ringani benned |
|
 M
Infúzióm lassan csepeg,
ólomlábú a rút idő!
Kanülre kötve senyvedek,
türelmetlenség egyre nő! |
|
 M
nem kértem az érzést
jött
a szívem
vert még ötöt |
|
 M
Késő éjszaka bámulok ki az ablakon,
Fáradt vagyok, de szememre nem jön álom.
Üres tekintettel nézek fel az égre,
De nem fogok fel semmit, csupán csak látom.
|
|
 N
De ott fenn, arra távol
sejtelmes csillagfény világol.
Mindenütt fekete mélység,
dermesztő gyilkos üresség. |
|
 N
Így látjuk, mi erdészek az természet estjét,
s vigyázzuk, neveljük elszendergő testét.
Néha megállunk, kalapot emelve,
szemünket e bájon szabadon terelve. |
|
 N
S megkínzott szerelmek
Gyöngyeit morzsolgatom.
Létem lényegén felfogni
Nem tudom. |
|
 N
s a szívemen is átszalad
és könnyeket fakaszt.
Siratja azt,ki messze jár,
az ifjúságot,ami tovaszállt. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
