|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
"hallani vélem a csend átszűrt
finom neszét
érzem a nyugalmat
mely létemen csendesen áthat" |
|
 Gy
Nekem azt mondták egykoron,
Légy mindig igaz, és hazafi,
S legyen megbocsátó a szavad,
Ha támad sok, igaztalan atyafi! |
|
 Gy
Ma rendszerbe rendezlek
és szépen elhelyezlek
párhuzamos vonalra
vagy közbe írlak |
|
 Gy.
Ködök húznak a völgyből felfele,
nyirkos az ág és nedves a föld –
a cinkék is húzódnak befele,
környékünk már téli képet ölt. |
|
 Gy.
Minden az, mi édes oda szeretetem rakom,
Figyelem, hang, csók,
Te rám mosolyogsz mikor jövök s elosonsz...
A méze becsapott.
|
|
 Gy.
Összetörted a szívemet,
miért szerettelek Téged?
Nem adod fel függetlenséged,
ezt írtad levélben! |
|
 Gy
Kérlek repíts el!
Behunyt szemmel
álmaim földjére.
Ahol ketten vagyunk
|
|
 MM
Ajándék és jókívánság,
Folytott könnyek,
Búslakodás. |
|
 MM
Most itt vagyok:
én, az önfejű,
a csecsemő |
|
 MM
levelet röpít a szél
vörösen izzik az alkonyat
az óra halk járása kísér
s megpihen a mozdulat |
|
 MM
Jött egy röpke
gondolat.
Leírtam és itt
maradt.
|
|
 N
Töhötömöt eltemették.
Kopjafa őrizte emlékét.
Ékesen rá volt írva,
Béke legyen poraira. |
|
 N
A farkasréti vén fák alatt
Együtt nyugszik három nemzedék.
Múlttá váltak, s nevük már emlék.
Két házaspár, s kettő egymaga.
|
|
 Gy
Erős kétely lett úrrá a legyen:
Hogy mit tegyen, legyen, vagy ne legyen? |
|
 N
Majd egy éles fájdalom hasít belém
S vágyam már a tegnapé
Gyász járja át szívem ismét
Belehalok, hogy elveszítettelek Én. |
|
 N
Habzsolta ő az életet,
minden éjjel ˝füvet˝ evett.,
a kéjjel sem fukarkodott,
egyszer aztán ˝ráharapott˝
|
|
 H
Racionalitásba temetett tegnapok
ragasztják izzadt homlokomra a feladott
álmok tömkelegét, s még egyszer utoljára
megmártóznak a tökéletes hazugságban.
|
|
 H
Baráti társaság vett rá a dologra,
Tegyek úgy akár szégyenem se volna,
Vidám nyári program a pucér mustra,
Szavazzak én is a naturizmusra.
|
|
 H
Tudok örülni a szélnek,
Az igazi szép mesének.
Tudok örülni a hónak,
A száguldó kis csikónak.
|
|
 H
Egykor én voltam mindened.
Múltad, jövőd, az életed.
|
|
 N
Két szemedbe, ha nézek,
tüzet fog szunnyadó szívem.
Sokszor oly forróságot érzek,
s forog,szédül a világ velem.
|
|
 MM
Fonom-szövöm,
S használom el
Szívköntösöm. |
|
 MM
Suttogni csendben,boldoggá tenni,
lebegő vágyakkal messzire menni,
a reggelt összesimulva érni.
|
|
 MM
De Rád bízták, nem teheted,
Lelked mélyére temetheted.
Tőled nem tudja meg soha senki,
Ha a sírba is kell vele menni.
|
|
 Gy
"A semmiben jártam,
a rég-múlt fagyott mezején
emlék kórókat szaggattam," |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
