|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Ha hideg van, vacogunk,
forróságban izzadunk.
Ruhánkkal védekezünk,
öltözünk vagy vetkőzünk. |
|
 M
Tikkasztó a hőség idekinn a napon,
hallod? Egy kis rigó énekli a dalom,
oly szép a világ s tudom szép lesz a napom. |
|
 M
Nézd! Hull le a fáról a sárga levél már,
Torban hever, ime, az erdei lomb,
Megfosztva díszétől, sárgul a virágszál,
Nem hallszik a réten a méla kolomp. |
|
 M
Szüretelünk,
almát, szilvát, szőlőt szedünk.
Szőlőtőkén édes fürtök,
darázs kóstol,zümmög. |
|
 M
A távlatbol láttam,sokan voltak a búcsúztatáson,
Mindenki sírt ami boldoggá tett engem nagyon.
Ott senki nem tudta,hogy a léleknek soha nem
lesz vége,folytatódik egy másik életben !...... |
|
 M
Lassacskán, totál lombtalanok lesznek a növények,
Levelek meg összeállnak; lesznek avar szőnyegek…
Lassacskán, totál lombtalanok lesznek a növények. |
|
 M
Oldj kereket, utazz messze,
idegen földben legyél Te!
Illeszkedj be! |
|
 M
Idén nem volt a nyárnak nyaratlan léte,
Én is kiélveztem, így tudom, hogy volt élete…
Idén nem volt a nyárnak nyaratlan léte. |
|
 M
—Édes anyám házán
Sötét fölleg árnya…
Édes anyám szíve,
Mikor engem nemlát: |
|
 M
Fűzfának zöld ágaival a hajfürtök ráhajolnak
Melleire az ifjú nőnek,
Ó...fűznek asszonya,
Be egyedül vagy itt szeretőnek. |
|
 M
Sokféle színével szerethető,
kedves, színes faleveleivel, reszketőn
zizegnek a parkban a lábunk előtt,
az öreg pad is várja már a pihenőt. |
|
 M
Majd kimentem a kertbe,
forróság volt és oly ravasz!
Hirtelen fénylő nyár lett,
idén hova tűnt a tavasz? |
|
 M
Egy kis patak mellette folyjon el,
S madár daloljon fenn a lombokon,
Az udvaron egy göndör kis malacz
S egy tarka tyúk elég lész, gondolom. |
|
 M
Hirtelen kidől a dézsa, zuhog, mintha direkte öntenék,
Fönt biztos a kétkezi munkások, cseppeket összeszögelték…
Hirtelen kidől a dézsa, zuhog, mintha direkte öntenék. |
|
 M
De a kandalló alatti hamuban hirtelen felvillan,
A falakon kék látomások szaladnak,
S a kéményen élő láng kirohan,
Kiszökik... lüktet...és repedt hangon megszólalt... |
|
 M
„Oh madaram — mondtam a fülmilének —
Mért nem dalolsz e lágy nap alkonyán?" —
„A május elmúlt, minek hát az ének?...
A tavasz elmúlt!" Szólt a csalogány. |
|
 M
Sok-sok szín végtelen,
ezernyi érzelem.
Mindenhol nyugalom,
nincs többé unalom. |
|
 Gy.
Késői köd...ablakunkon jégvirágok jelennek,
S ez megfélemlítette lelkemet,
Bennem van az Éj...az ismeretlen,
Kit tágranyitott szemekkel figyelek...figyelek hegyesen. |
|
 M
Vágylak birtokolni,
Vágy akar uralni.
Özvegyi fátylad, nem kell már ám. |
|
 M
A boldog ifjúság hevében,
Mikor még pezsgve forrt a vérem,
Vágyam csak egy irányba tért:
Rajongtam a dalért! |
|
 M
Nem szeretnék mást csak a csöndet,
idillt, s még egy önzetlen mosolyt.
Elnézni csobogó patakot,
s földön egy aprócska lábnyomot. |
|
 H
Felőled álmodtam az éjjel,
Szőke hajad lengett a széllel.
Mosolyod nekem sokat mondott,
kartlengetve hívtál magadhoz |
|
 M
Nincs olyan áldozat, amit meg ne hoznék,
kivéve az egyet, hogy feleségem légy.
Ez a sok ajánlat, csábító ígéret
mind arra való, hogy elriasszon téged, |
|
 M
Nem káprázat. Minden ragyogó, sőt álomszép,
árvácska, liliom szelíden ring a réten.
Jámbor szellő fésüli és nap cirógatja,
oly békés, nyugodt, ahogy elmerengve nézem. |
|
 M
Tudom, hogy nem haltál meg végkép,
Hogy föl-föltámadsz még nekem —
Reményim letörött bimbója,
Én édes, kicsi gyermekem! |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 10. szerda,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
