|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Ó...te az az egykori...mit vesztettél a világ útjáról!
Aki homlokát lelkemre tette és anyának helyét vette,
Bennem szétszórt nő... mint egy erdei illat,
Mint egy álomban megírt szó... törzsembe vágott fejsze.
|
|
 H
Folyton-folyvást keservanyagok termelődnek az életembe,
Folyton-folyvást belerondítanak mások az él életembe.
Folyton-folyvást zabrálódnak értékeim az én életembe… |
|
 M
Augusztus huszadika e perctől
Egyházunknak a legszentebb ünnepe.
Trianoni megcsonkítást követőn
Hős nemzeti tartalommal övezve. |
|
 M
Úgy érzem valami baj közeleg,
vágyamat egyre jobban ölelem.
Velem búsul az erdő, a mező,
üveges orcám már ködbe vesző.
|
|
 M
Festve a képek mind oly szépek, estet, nappalt hűen regélnek,
Számtalanszor képzeltem már szűz vásznat el egy újabb regénynek,
A színekkel a két kezemben bármit szül meg bennem a szellem,
Palack nyílik, hogy elszabadítsam értelmem, mit hord a jellem, |
|
 H
Amikor a nap zavargása suttogássá válik,
És a piacokon...amelyek most tele vannak csenddel,
Átlátszó árnyékát leteríti az éjjel,
Akkor kezdődik a munkám és a gyötrelmem... |
|
 M
Farkasok járnak a falu alatt,
éhes farkasok, havat esznek. |
|
 M
A pénzmágnások, minden eszközükkel károkozók,
Mert itt van víz, meg szépen nőnek a fák és virágok.
Magyar ész részben a világ esze századok óta,
Így oszt nekünk, a világ hatalmában, nincsen kvóta. |
|
 M
Oly sötét van odakint, az éj olyan, mint az ében,
csak a csillagok világolnak odafönt az égen.
Árnyak, rémek, hol vagytok? Itt settenkedtek? Hol? Merre? |
|
 M
Álmatlan éj. Veled vesződöm,
Emléked öli lelkemet,
Utánad hajszolnak a vágyak,
Édes, gyötrő igézetek. |
|
 M
István királyt ünnepeljük
ő alapított államot nekünk,
megkereszteltette pogány népünk. |
|
 H
Hogy miért éljünk?
Egy szó, a hatalom,
Veszélyben a létünk,
Csak azt kell mond, "akarom". |
|
 H
Nézett rám,mint
meztelen szobor,
túl fiatal volt,amire
nem gondolt. |
|
 M
Kedvelem a vidám színeket,
őszi lombhulláskor
a sárga, piros faleveleket. |
|
 M
Csukott szemmel ha már mindent láttál,
Igazi földön tán sosem jártál,
Valamire mégis pont úgy vágytál,
Mint lélek e testbe, hálni járkál, |
|
 M
Ó, nézd! Föltámadott a kikelet,
virágba borította a ligetet.
Ficsereg a fecske, ott volt délen,
üres volt a fészke ezen a télen, |
|
 M
Kihalt utca kövén, hömpölyög a csend,
madárdal a bánatra mosolyfényt csen.
Romos házak, sötét ablakok mögött,
önmagad foglya vagy, félelem között. |
|
 M
Olyan az életem, mint a vízi bivalynak, ha száműzték a bánya homokba
Gyenge kis hullámocskákon, én mindig ezt éreztem a sárrá dagadt homokba…
Olyan az életem, mint a vízi bivalynak, ha száműzték a bánya homokba. |
|
 M
Virrad még napfény éjszakádra,
Lesz még tavasz, illat, virág,
Még egyszer újra a tied lesz
Ez a most elborult világ. |
|
 M
Széllel incselkedő
Nap lemenő.
Pillanat,
Izzadó akarat, |
|
 M
Az ember élete mint az érem,
két különböző oldal és perem. |
|
 M
Végre valóra válik egy álmom,
vidul a világ, virít a viola,
nap táncra perdül, mosolyt csal szemünkbe,
nézd, felkéri a hegyi imola! |
|
 H
Elment, s vele
Étvágyam is...
Mit vágytam én,
Minden hamis |
|
 H
Láng ész jött a világra tehetséggel
Szirakuz városa ünnepelte öt,neki
Adtak minden lehetőséget,fejlessze
A tudományt Görög hírnévnek....
|
|
 M
Nap
Álmos,
Menni kész,
A csend dúdol |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 10. szerda,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
