|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.
A világ egy tói malom;
Néha tenger vize vagyon,
Néha csepp sincs, úgy kiszárad;
Amint kéne; sosem járhat.
|
|
 Gy.
Azt gondolom, hogy olyan csodás a nyár,
sok virág gyönyörködteti szemed,
tarka barka pillék, a zsongó méhek,
mind- mind örömet okoznak neked. |
|
 H
Szemed tüze másnak mennyország,
Nekem pokol.
Mást mosolyod varázsa éltet,
Az én szivem sem hal meg érted, |
|
 H
Madárcsiviteléstől hangos az erdő, a mező,
már a nyárra hangol a lármás, vidám társaság.
Szinte már hallom, hogy közeleg a napsugárral,
jő vele sebesen a fülledt, tikkasztó szárazság. |
|
 H
Haragos,hűvös széllel
Köszöntött be az ősz,várhatott
Volna még egy keveset,hogy
kipihenjük a nyárvégi meleget |
|
 H
Elfáradt a lelkem
úgy érzem hogy kettészakadok.
Fogalmam sincs róla
hogy egyáltalán még mennyit bírhatok. |
|
 H
Az ifjúság illatos virága
édes szerelmet kínál méhek számára.
Kelyhében a gyönyör hímpora,
bársonyos kéjvágy, csoda. |
|
 M
Vízen tarka tavi rózsa tündököl,
rajta víg békák lágy szerenádot adnak,
galamblelkű szél fuvolázik hozzá,
vadak a bozótban örülnek e dalnak. |
|
 M
Ülj csak mellém barátkánt,
Visszamosolygok rád és szívből.
Fáradt napsütés... |
|
 M
A kép is oda lesz,
Mint a ki most adja.
Csak e pár sort fogja
Mutatni még lapja; |
|
 H
Naponta vívom a kemény csatám,
gyermekké lett az én szegény anyám,
nemcsak a teste, mindene gyermek,
óráknak tűnnek olykor a percek,
|
|
 M
A hervadásnák édes méla bája-
Levél hullásban száll az ismert tájra;
Az ősz üdvözlete egy sárguló levél
Lehullva, lengve rám, szelíden igy beszél: |
|
 M
Zavaros és mély a Tisza,
még ocsúdik, nagyokat ásít,
örvénylik, mint a víz árja,
rajta talán majd kérész csábít. |
|
 M
Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók!
Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók! |
|
 M
Fény
csillan,
fodrozó
hullám ágyon, |
|
 M
Egy vén révésznek ócska csónakán
ült hat tudós. És azt beszélgeték,
hogy nincs Isten, s mily bárgyú a nép! |
|
 M
Drága napom, ékességem,
nem ragyogsz már úgy, mint régen,
szemed fénye tompa, bágyadt,
ifjú orcád egyre sápad. |
|
 M
Hát életemben először csalogat
egy vitorlás, ó, s szeltem a habokat!
Hallgattuk csöndben a szél- tó dalokat,
mely varázsossá tette a napomat. |
|
 M
Szóbeszéd, szerencse kezében sorsunk,
Árnyékom lebben a hideg falon.
Húrja zeng, bár nincsen régóta lantunk,
Esőcske, őszi, te sirass nagyon. |
|
 M
A hatalom bűvölete
az önimádat eleme.
Vezérnek születtem érzés,
állandósult önfényezés. |
|
 M
Ott ültünk némán,félhomályban,
fákról hulltak a sárga levelek.
szél sodorta a száraz gallyakat,
hüvös volt már, dér csípte leveleket, |
|
 M
Az emberek élethelyzeteikben könnyen lesznek ellenfelek,
De, másik –külső- behatolás alapján ellenséggé válhatnak.
Van a Kretschmer féle katatimia, mikor ellenségeskednek |
|
 M
Ne panaszkodj,
kapaszkodj! |
|
 M
Lili cicám volt az, hozzánk settenkedett,
hogy mit is szeretett volna, te sejtetted?
Hát tudd meg az aranyhalaimra gerjedt
és mit csinált? - kacagástól könnyem pergett. |
|
 M
Hűs szelek járnak,
Grasszálnak.
Fáról-fára ugrálnak! |
|
|
|
Ma 2025. május 10. szombat,
Ármin, Pálma napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
