|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Mindenem megvan
mire ember vágyhat.
Testem nem fázik,
gyomrom tele, |
|
 M
Nyugtalanul aludtam az éjjel,
Álmatlanul forgolódtam a holdfényben,
Rekkenő volt a hőség bőséggel. |
|
 M
Hatvankilencen
Tudom, jóság… vízió!
Befogadó… nincs!
Éj… belénk furakodott! |
|
 M
Az én erdöm, ott a Tisza parton
a folyó és a töltés között él,
az én erdöm, az egy örökös rab
a kubikos gödrökkel bezárva. |
|
 M
Szerepünket tanulatlanul játsszuk,
És még súgó sincsen,
Hogy súgjon,
Amikor tévedünk.
|
|
 H
Nap és a Hold fény-testvérek,
éjjel-nappal keresgélnek.
Bújócskát játszanak,
felhők mögé elbújnak.
|
|
 M
Futok fehér havon, sebes sítalpakon.
Futok és jár agyam:
van éltemből haszon? |
|
 M
Erősnek lenni, kitartani...
reményhintán fogócskát játszani.
Fénygyöngyök közt mosolyt gyűjteni,
bánatot rossz kedvet messzire elűzni. |
|
 M
A nyugvóra térő nap a horizonton
a felhőket rózsaszínre festi éppen,
és csodálva nézem, ahogy madársereg
repdes fent az égen. |
|
 M
Kint ért a kertben a naphasadás,
gyönyörű és oly nyugalmas a reggel.
Még az aranyfényben tündöklő nap is
békésen és oly boldogan kelt fel. |
|
 M
Mindenkinek egy útja van
Göröngyös,
Rögös,
Éljük le tartalmasan. |
|
 M
Bölcsőtől a ravatalig
ötven év van addig,
's a halál kopog. |
|
 H
Különös érzés
olyan fotóra nézni,
melynek arcát már nem lehet
években mérni. |
|
 H
Ötven celzius felett,
Keress hűvös helyet,
két basa itta kávéját
mellette csóró rajkó |
|
 H
Ó...te az az egykori...mit vesztettél a világ útjáról!
Aki homlokát lelkemre tette és anyának helyét vette,
Bennem szétszórt nő... mint egy erdei illat,
Mint egy álomban megírt szó... törzsembe vágott fejsze.
|
|
 H
Folyton-folyvást keservanyagok termelődnek az életembe,
Folyton-folyvást belerondítanak mások az él életembe.
Folyton-folyvást zabrálódnak értékeim az én életembe… |
|
 M
Augusztus huszadika e perctől
Egyházunknak a legszentebb ünnepe.
Trianoni megcsonkítást követőn
Hős nemzeti tartalommal övezve. |
|
 M
Úgy érzem valami baj közeleg,
vágyamat egyre jobban ölelem.
Velem búsul az erdő, a mező,
üveges orcám már ködbe vesző.
|
|
 M
Festve a képek mind oly szépek, estet, nappalt hűen regélnek,
Számtalanszor képzeltem már szűz vásznat el egy újabb regénynek,
A színekkel a két kezemben bármit szül meg bennem a szellem,
Palack nyílik, hogy elszabadítsam értelmem, mit hord a jellem, |
|
 H
Amikor a nap zavargása suttogássá válik,
És a piacokon...amelyek most tele vannak csenddel,
Átlátszó árnyékát leteríti az éjjel,
Akkor kezdődik a munkám és a gyötrelmem... |
|
 M
Farkasok járnak a falu alatt,
éhes farkasok, havat esznek. |
|
 M
A pénzmágnások, minden eszközükkel károkozók,
Mert itt van víz, meg szépen nőnek a fák és virágok.
Magyar ész részben a világ esze századok óta,
Így oszt nekünk, a világ hatalmában, nincsen kvóta. |
|
 M
Oly sötét van odakint, az éj olyan, mint az ében,
csak a csillagok világolnak odafönt az égen.
Árnyak, rémek, hol vagytok? Itt settenkedtek? Hol? Merre? |
|
 M
Álmatlan éj. Veled vesződöm,
Emléked öli lelkemet,
Utánad hajszolnak a vágyak,
Édes, gyötrő igézetek. |
|
 M
István királyt ünnepeljük
ő alapított államot nekünk,
megkereszteltette pogány népünk. |
|
|
|
Ma 2024. november 28. csütörtök,
Stefánia napja van.
Holnap Taksony napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
