|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 M
Nem értetted...hogy nem értem,
Az életnek iskolája végtelen,
És bár hova mentem is újra kellett kezdenem,
Az én szavaim:bocsájtsál meg. |
|
 M
Könyörgöm néktek, „akasszuk föl a királyokat”,
Midőn, ők nyomorgatnak minket… mér nem másokat?
Udvaroncok hada, mint hithű ítélet végrehajtó,
De nem veszik észre, mi nekik hű-hó, az nekünk nem jó. |
|
 M
Éledjenek harcosaik,
Vérben születve a világra,
Majd mikor az égből hullik,
Angyali vér a fű harmatára. |
|
 M
Egy csokor őszi virágban az ifjúság illatát raktam,
Egy régi illat -vágyakból kipréselt-...emlékekben őrzött.
Éjjeleknek illata szenvedélyekbe olvasztott éjjelek úrias tavirózsákkal
Múltidők napnyugta illata a történelemnek szétszórt időszakában. |
|
 M
Mégis éltet még a szeretet,
adok, kapok, amíg lehet.
Fénye, melege, zenéje
még nem a halál éje. |
|
 M
Hosszú haja lógott le válláig,
Fekete szemei mint gyémánt
Ragyogtak, bennük láttam magamat.!
|
|
 M
Égig érnek a fák, a magyar, az erdő,
Égig érő fákban van a magyar erő.
Égig érő erdőben, most nagy vihar dúl…
Égig érő embereknek lelke dúl-fúl. |
|
 H
Rég volt, talán húsz éve már
egy átmulatott éjszakán.
Hajnal felé, egymagamban
haza érve, rágyújtottam. |
|
 M
Éltem több, mint nyolcvan évet,
sajnos, most már mindent értek.
Elviseltem, amit rám mért a sors,
bár választani volt szabad akaratom. |
|
 M
két lélek a csillag
ösvényen halad a
halhatatlan,örök
boldogság fényében |
|
 M
Virágszőnyeget terített elém a kikelet,
napsugár cirógatta szelíden a ligetet.
Virult a tarsóka, boroszlán, mezei zsálya,
jaj, úgy örült a lelkem, szívemhez szólt a bája! |
|
 M
Nyom nélkül semmi nem múlik a Földön,
Az ifjúság, ha múlt is, lesz örökkön...
Mily fiatalok voltunk!
Mily fiatalok voltunk! |
|
 H
Érzem a közelségét
ahogy látom
a munkája eredményét. |
|
 H
Kikelet van rügyet bontó,
parfüm illatot ontó.
Mézelő méh virágra száll,
hol ízes nektárt talál. |
|
 M
Kacormacska,
minden macskák legnagyobb királya
parancsait elnyávogta
cirmos országába. |
|
 M
Tudod mit:simogassál egy kicsit...ringassál,
Valakim meghalt,
Megkérdezheted...hogy ki volt?
Utána halkan mondjál valamit...amikor távozol. |
|
 H
Úgy nézel rám most is, mintha ifjú lennék,
szíveddel látsz engem, nem a két szemeddel,
pedig szépségem már foszló, ködös emlék,
tovaröppen minden, megvénül az ember. |
|
 M
A semmiből hullott le ránk
el is ázott, minden ruhánk.
Nem volt felhő, se szele
ami, az érkezését hirdette. |
|
 M
Mi
Persze majd felismerésre kerül kis mázlival, óhatatlanul.
Nagy baj, hogy az -áldozat- pszichéjét rombolják az elveszett ábrándok! |
|
 M
hétfőn hőzöngeni,
kedden kötekedni,
szerdán szörnyülködni,
csütörtökön csipegetni, |
|
 M
Az égen a madarak mintha mozdulatlanok lennének,
Mint valami fekete pontok...amit a legyek hagynak,
És az istálló ajtajának küszöbén a legények vitatkoztak...
Még a tehenek lepényei gőzölögve a földre estek és szétloccsantak. |
|
 M
Felnéztem az égre,
Nap, mint koronavírus
nézett le a földre ! |
|
 M
A fáradt Nap lenyugszik, hegy mögé bújik,
égbolt vörös, izzó színvarázsba' nyugszik.
Szatén selyemfátyla csendet terít a tájra,
a tó víztükrén csillogó Hold a társa. |
|
 M
Nálam partom is magas,
Vágyam olyan, mint öreg fa, odvas. |
|
 M
Nagyapám szőlője nagy területen,
Ott munkálkodott a család éberen
Gyerekek voltunk,miénk volt a világ
Nyulakat kergettünk,vidáman éltünk, |
|
|
|
Ma 2024. november 29. péntek,
Taksony napja van.
Holnap András, Andor napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
