|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Isten anyja, Szűz Mária áldott légy,
óvjad léptemet oltalmad alá végy.
Csüggedek, soha ne hagyj el engem,
te vagy az, aki megnyugtatja lelkem. |
|
 H
Elhunyni egy rövid lét után,
nem tudni hová visz az út,
az élet kiszámíthatatlan
országútján...... |
|
 H
Máma az ihletnek este kilencre osztottam a randit.
Itt toporgok az úton, szemem vizslatva körbe tekintget.
Lélek sehol, megyek hát, szoba, s ház belül mérgesen ásít,
Ihletet várt, s üres házfalat lát csak a kandi tekintet. |
|
 H
Napsugár gyengéd csókot lehel a természetre,
többé nem gondol már senki se az enyészetre.
A földekre életet lehel Tündér Ilona,
lába nyomán egekbe szökik a dús cicoma. |
|
 H
Két szálból font kötél,mindig erősebb -
lehet hogy a fiatal akkor - ott,bölcsebb.
Az óra körbejár körötte titkok -
Felépülnek csönben, elillanak hipp-hopp. |
|
 M
Gyere közelebb, ölelj Zita
Közelséged, életem sója!
Csak úgy érezzelek,
Így élményt szerezzek. |
|
 M
Hogy megérts, hogy elfogadj
Nem csak engem, magadat
Hogy elhidd, nem múlik
Ami múlhatatlan |
|
 M
A ruhákat gazdag testedre
Nem öltöd...csak suttogva
Tartod csípőiden...és lassan simogatod. |
|
 M
Kavicsokat keresek, mint régen,
jó messzire hajítom, s nézem
a lágy hullámokat. |
|
 M
Remegve, még ég a mécsesem lángja,
A lakást, nagyon hideg huzat járja…
Remegve, még ég a mécsesem lángja. |
|
 M
Széllel ringó, aranyló búzamező,
a kalászfürtje közt, kék sziromerdő.
Egyszerű szépsége már rég rabul ejt,
szívem mélyében kéksége bújik el. |
|
 M
Kacskalábú Miska
Erdőn kóborolt,
Tobozokat szedve
Vidáman dalolt. |
|
 M
Rosszallja a jónép (ilyen csoda nem kell?) :
hírhedt fővámszedő vendége a Mester! |
|
 M
Nő áldozatok
Még jobban védtelenek.
Jégeső rájuk… |
|
.jpg) H
Rúnákat vésnek vágyaid,
nyomokat hagyva lelkeden,
haldoklik benned már a hit,
reményfád szárad, nem terem. |
|
 M
Nem értetted...hogy nem értem,
Az életnek iskolája végtelen,
És bár hova mentem is újra kellett kezdenem,
Az én szavaim:bocsájtsál meg. |
|
 M
Könyörgöm néktek, „akasszuk föl a királyokat”,
Midőn, ők nyomorgatnak minket… mér nem másokat?
Udvaroncok hada, mint hithű ítélet végrehajtó,
De nem veszik észre, mi nekik hű-hó, az nekünk nem jó. |
|
 M
Éledjenek harcosaik,
Vérben születve a világra,
Majd mikor az égből hullik,
Angyali vér a fű harmatára. |
|
 M
Egy csokor őszi virágban az ifjúság illatát raktam,
Egy régi illat -vágyakból kipréselt-...emlékekben őrzött.
Éjjeleknek illata szenvedélyekbe olvasztott éjjelek úrias tavirózsákkal
Múltidők napnyugta illata a történelemnek szétszórt időszakában. |
|
 M
Mégis éltet még a szeretet,
adok, kapok, amíg lehet.
Fénye, melege, zenéje
még nem a halál éje. |
|
 M
Hosszú haja lógott le válláig,
Fekete szemei mint gyémánt
Ragyogtak, bennük láttam magamat.!
|
|
 M
Égig érnek a fák, a magyar, az erdő,
Égig érő fákban van a magyar erő.
Égig érő erdőben, most nagy vihar dúl…
Égig érő embereknek lelke dúl-fúl. |
|
 H
Rég volt, talán húsz éve már
egy átmulatott éjszakán.
Hajnal felé, egymagamban
haza érve, rágyújtottam. |
|
 M
Éltem több, mint nyolcvan évet,
sajnos, most már mindent értek.
Elviseltem, amit rám mért a sors,
bár választani volt szabad akaratom. |
|
 M
két lélek a csillag
ösvényen halad a
halhatatlan,örök
boldogság fényében |
|
|
|
Ma 2025. május 11. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Pongrác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
