|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
A gond-sereg mig ki- s bejár,
Belibben ime ablakomba
Merészen egy picziny madár. |
|
 H
Gyönyörűen hallottam a fák suhogó neszét,
szélviharban csodaszép. szikrázó szerelmét.
Tündöklően sívár, májusi orgona,
halkan a lelkében, tovaszállt a szalma. |
|
 M
Víz nélkül meghal az élet,
ne szennyezzük, becsüljétek! |
|
 M
Legfőképpen szeretném...ha érezné,
Az élet minden lépésében,
A leg hűbb barátja leszek
Én... mindig ő lesz az én szívem. |
|
 M
Az ilyen, győzködni akar saját igazáról... Förtelem!
Ha rákényszerülök, hogy ilyet hallgassak... Alig létezek. |
|
 M
Virágfakasztó Öregapó látja bánatát,
egyedül én tudok enyhíteni fájdalmán.
Rózsaszín virágesőt szórok hajnali harmattal,
remények közt új éltet adok a kelő Nappal. |
|
 M
Földszinten a mosókonyha,
anyámat mint rabot tartotta.
Mások gönceit mosta naponta,
hogy éhes gyerekeit eltartsa. |
|
 M
Néha hónapokig is vártam a fizetésért
de amikor késő este a gazdám hazaért,
egymással veszekedtünk az igazságért
mert minden pénzét odaadta az italért. |
|
 M
Varrtam egy rongybabát,
adtam a rongyot, párom a cérnát.
Életre kelt a rongybaba,
lakásunk lett az otthona. |
|
 M
Eleinte nyers kristály voltál,
Sokat csiszoltak céltalan...és forgattak,
Megcsorbították mennyiségét ragyogásodnak
Tettekkel...még gondolkodásaidnak gépezetéből sok mindent kiiktattak. |
|
 M
mások kik most
gazdagodnak
harmad osztály |
|
 M
Nem az a lét örök fulánkja,
Hogy nem kerülhető a vég.
Oh szívemet az tépi, bántja,
Hogy ízenként halunk elébb. |
|
 M
A titoknak nincsen titka,
hisz ő önmaga,
titokzatosság, sokféle fajta. |
|
 M
Belém költözött az ősz,
mert aggodalom ölel.
Fájdalom dúdol bennem:
ó, remény, hol vagy? Közel? |
|
 M
Ott barangol kósza lelkem,
Oda visszavágyom.
Szebb az élet, édesebb ott
A nagy rónaságon ! |
|
 M
Ő templomnak kórusában énekelt.
Ő könnyű volt...mint egy felleg.
Ő annyira szép volt...
Lábon láttam egy élő szentet. |
|
 M
Szétfoszló maszkja a földre hull,
s ajkára csókokat hint a nyár,
szívükben szerelmet gyújt az Úr,
s nászuktól lángol a láthatár. |
|
 M
Végső napjaimban
azon gondolkodom,
foglak-e még látni, |
|
 M
A házasság intézménye az EU-ban, nagyon válságos helyzetben van.
A párok későn kelnek egybe, vagy soha, mert ők biz' túlliberalizáltak.
Ebben szerepe van annak is, hogy kötelezettség nélkül, csak joguk van, |
|
 Gy.
Keletre néztem mint a napraforgó
s egy pillanatra kicsit elvakított,
szemembe sütött a felkelő nap
s egy szebb világ előttem kinyílott:
|
|
 Gy.
a tűz, még a véremben
s, a fájdalom a lelkemben.
A csend, megöl, érzem
a hallgatás a végzetem... |
|
 Gy.
Gyönyörködtet, díszít, gyógyít,
ajándékul szívvel hódít.
Köszöntő érzelem,
vázákban virul ünnepeden.
|
|
 M
Löknélek szerelem tűzébe,
Nem kerülne nékem semmibe.
Lehetnél epedő,
Én? Ágyba kergető… |
|
 M
Ha érteném mi vagyok,
Úgy hiszem tudnám,
Hogy mégis mit akarok,
Itt a földek poklán. |
|
 M
Megáll a hinta, ölel a csendünk,
gyönyörű érzés rabjai lettünk,
csodás a lét, s a karodba’ ringva,
te vagy az ág, és én meg az inda. |
|
|
|
Ma 2025. május 12. hétfő,
Pongrác napja van.
Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
