|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Imát mondok. Imát az életért,
a halandó testért, a lélekért.
Imát örömért, imát ha félek,
bánom bűneim, amikor vétek. |
|
 H
A számat nem zárja pecsét,
De mégse ártalmas fecsegnem!
Az erdő: templom, meseszép,
Hol többre én a csendet becslem. |
|
 H
Gyere szó nélkül,és bolyongani fogunk,mint valami gondolkodók
A zöld homlokukat meghajló fák alatt,
Mint álmodozók...
Még,fáradtan az ágak között csendben,az izgalmak áthaladnak. |
|
 M
"Vásárolj meg!" - "Rögtön rendelj!"
/nem számít, ha neked nem kell/
Folyton találkozol velem,
akár akarod, akár nem: |
|
 M
Te vagy a Nyár,
gyümölcs a lombok rejtekén,
langyos eső a tó tükrén. |
|
 M
Ha sírásod értem lenne,
Imádnálak istenként,
De,ha véletlenül másért,
Tanítsál meg, hogy én is sírjak vesztesként. |
|
 M
Jött az ősz, ronggyá kopott ruhája,
de még arany színben kelleti magát.
Lassan levedli, s tél jön nyomában,
hallom a bősz orkán süvöltő zaját. |
|
 M
Hűvös esti szél,
Bejárja a vidéket!
Hajnalban köd lesz. |
|
 H
Még hogy költő vagy!... Ne röhögtess!
A vers, mit írsz, közhely az összes;
Közhely meg sablon, zagyva szó csak,
Nevezheted bár szépnek, jónak. |
|
 H
Békét kerestem,
megtaláltam,
halotti csendben
ült magában. |
|
 H
Az északi szomszédok
svédek, norvégok
és talán dánok
nem értik, miért mászok |
|
 Gy.
Jó lenne már játszani Anett!
De nem olyat, mint egy kis-liget!
Adjuk módját nagynak,
Párnák közt a fagynak. |
|
 Gy.
E csodálatos őszi délelőtt
kihívott engem is a napsugár,
ősznek is van még, oly sok szép napja
kinn a határban, hol az öröm vár. |
|
 Gy.
Nem vagy itt, fázom
és elkerül az álmom
Tudod, hiányzol nagyon,
ezen a furcsa hajnalon, |
|
 Gy.
Ott áll már oly régóta a szerelmesek padja,
ki oda leül szívét a kedvesének adja.
Könnyezve, búsan benőtte a burjánzó lián,
ám hirtelen felcsendült az égerfán egy nyitány. |
|
 M
Kicsi lány a balett iskolában
gyötri piciny lábait a tanulásban.
Vágyai szárnyalnak az égig ha
megnő mint primadonnát dicsérik
|
|
 M
Kint a mező szélén van egy romház,
Tanya volt valamikor, nincs már máz…
Kint a mező szélén van egy romház. |
|
 M
Olyan békés, nyugodt volt a berek,
mint azok a nagy őzike szemek.
Egy leány állt csokorral a kézben
és úgy tündökölt, mint nap az égen. |
|
 M
Lehettem volna rózsafa,
kerted varázsos illata.
Lehettem volna vadgalamb,
veled repülni nagy kaland. |
|
 M
A szíved hideg,
fagyos jégcsappá dermedt,
hiányod ölel. |
|
 M
Oly békések, s csendesek, hisz
a tópart is háborítatlan.
Mindketten nagyon boldogok,
de jő az ősz, hisz nyughatatlan. |
|
 M
Van munkája bőven az ősznek, most erdőkben, még kertekben, fasorokkal,
Ha meg a tél ideér, átveszi a melót, és zenél a jégcsapokkal.
Lesz akkor nemulass, nekünk is természetnek is, jéghideg holnapokkal! |
|
 M
Ölelj át
betelik a föld,
hittel s reménnyel,
ahogy a folyók töltik meg a tengert: |
|
 M
Vehemens méh rózsabimbót legel
Batár-virág, édes illat lebeg.
Földre pottyan üveg-nedű sóhaj,
harmat burok foszlik. Minő talány! |
|
 M
Október végén hatvan éve
kitört a népharag,
követelt a tömeg függetlenséget
és szabadságjogokat. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
