|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Vers-vírusok megfertőztek,
írásra kényszerítettek.
Verset írni nem akarok,
ihlet viszket, hát vakarok. |
|
 M
Zöldül az erdő, rét s liget.
Felgyorsul az élet.
Orgonaillattal
Teli levegő elborít. |
|
 M
Hajnal pirkad, kinyitom ablakom,
Napfény ragyog, cirógatja arcom.
Felhő nincs, türkizkék ég szikrázik,
Itt benn szívem, lelkem könnyben ázik. |
|
 M
Viharban is csendet, tisztán hófehéret!
Lelkemnek szerelmet, a világnak meg szépet!
Gyönyörű fehéret, vagy halvány szürkeséget,
belső békében is, hatalmas remény lett! |
|
 M
Az ember előbb gyilkol, rombol,
Mindent elfogyaszt és beolvaszt
A jövőre nem gondol,
S így mindent elapaszt |
|
 M
A lételemem egyike maga a természet,
Megnyugtat s energiával tölt fel.
A virágok illata a fák zöldellése,
A tavak, folyók hömpölygése, |
|
 M
Gyermeki csókkal áldaná a napot,
S tán kiheverné a holnapot,
Mint az ég fénye adott,
Lágy dallamot fülében hallhatott. |
|
 M
Ritmika nálad nagyon is ritmikus
habár egy rím sem itt már nem tipikus,
van benne ami, nagyon is misztikus
azt hiszem versed, egy kissé tragikus. |
|
 M
Volt mindenhol sonka,
Más is kellett volna…
Volt mindenhol sonka. |
|
 M
Angliában az első világháborúban,
nőktől kapott fehér toll, szégyen volt a múltban. |
|
 M
Ha kérhetnék egy falatnyi csendet,
Ordítanék véle,
A némaság nem teremthet rendet,
Ahány annyiféle, |
|
 M
Jómódúak az ételtől,
szegények a tápfüvektől.
közönséges maszlagokból
szerzik be a foltokat. |
|
 M
Hiába hagytok itt kedves barátok,
Már erős keményebb vagyok.
Könyvem lassan becsukom,
Rólatok álmodom.
|
|
 M
Tavasznak öröme,
Még el ér hozzánk van mit menni.
Az árkokban a hó késik elolvadni,
És kopog a fagyos föld. |
|
 M
Az évi közgyűlésre hívta az elnök
a falúból az ismert kuss – -okat,
de a személyes meghívóban nem írt ő
az estéről senkinek túl sokat. |
|
 M
Mint csillag, járjon magasan
Mostantól képe fenn,
Nyugodjék s keljen nyájasan
Nekünk örökösen. |
|
 M
Bár sziklasír várja végső pihenésül,
s őrök vigyázzák, pecsét, félelem; |
|
 M
Kezedben a lélek is egyszer megtörik,
Fontolgatva, körbe nézve lassan eltűnik,
Sebet hagyva maga mögött emlékbe,
Mond meg nekem, élni, miért kéne? |
|
 M
Meztelen fák szép ruhát öltenek,
menyegzőre fehérbe öltöznek.
Nyár és fűz üde illata árad,
egy fiatal szarvas párját várja. |
|
 M
A kilencvenötön is jutva túl,
– e kor, amelyben csodák nincsenek –
jó emberünk így spekulál: „Az Úr
ha megsegít, – még száz is lehetek!” |
|
 M
Piros labda
az órán.
Festék virít,
az arcán. |
|
 M
Sziromvirág, hervadt lepel,
földrögökre könnye pereg.
Fénylő a gyémánt csillogás,
gyöngycseppje a harmat hullás. |
|
 M
Eső, bújna ruhámba
De, elázni én nem akarok.
Ernyőm kinyitom.
Felhőkkel, széllel versenyt futok, |
|
 M
Ugye szép itt? Ugye jó itt?
Nézz csak ide, meg oda;
Bársony itt a gyepes udvar
Drágakő a palota. |
|
 M
Ma van annak híres napja,
hogy a férfinép meglocsolja
azt, aki lánynak született,
akit illessen tisztelet! |
|
|
|
Ma 2025. május 14. szerda,
Bonifác napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
