|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Látod? Már aranyba fordult az ősz,
lassanként a lombok levetkeznek,
addig élvezem a színt, a napot,
míg az első fagyok jelentkeznek. |
|
 M
Johanna tudod,
Hogy mily' varázslatos a kezem?
Hogy élvezd, benne volna lelkem. |
|
 M
Légy bátor és ne bölcselegj,
De nyugtasd meg magad,
Bölcs nénikék s az etikett
Akármit mondanak. |
|
 H
Az idő megfoghatatlan
mint a boldogság és a nyugalom
melyekért senki sem kárpótol.
Nem lehet megvenni, eltenni őrizni |
|
 H
Az óceánt is elérte a bíbor naplemente,
A Nap fölöttébb alacsony járt, ez este-lemente.
Szivárványként verődtek vissza a vízfelszínről.
Biztosan, olajfolt került oda... vízfelszínről. |
|
 H
Nyugalmam oda van
szívem nehéz;
nem találom meg
's ez lesz a vég. |
|
 H
Már egy ideje csönd van és nyugalom,
még a rigó se mozdul a lugason.
Merengve nézem a változó földet,
a huncut, szőlőszemet épp most szöktet! |
|
 H
Amikor hallottam egy fehér kendős kerek arcú zárdafőnöknőt,
Izzó nagy hassal és jól megérett tűzpiros arcával
Mesélni...hogy az élet az a fájdalomnak útja,
És...hogy bűnbánás követi az élvezetet... |
|
 H
A csend üres, természetes,
különféle jelzőkkel illeik,
ezek szerint értelme változik.
Néma a csend, ha hangtalan, |
|
 H
Az örök szerelmes,ki minden
nőben beleszeretett,ki nem
tudta korlátozni az érzelmeket. |
|
 M
Nézd, lassan aranyba öltözik a világ,
hallom ahogy suttogva szállnak az imák.
Narancs- vörösben táncolnak a levelek,
egyik a párjával még vígan enyeleg! |
|
 M
Te vagy álmom, egyszerűség háza —
Ott a kis domb árnyas oldalán!
Ház tövébe' mohosult akáczfa, —-
Sárga lombját őszi halál rázza |
|
 M
Lelkem, mint a hurrikán, tombol, mint vihar a tavon,
Csak ülök nagy nyugalomban, szemlélem, szinte vakon. |
|
 M
Nem öröm a hosszú élet,
keserítik betegségek,
elhalványul a szépséged,
egyre nő ügyetlenséged. |
|
 M
S míg elhiszed meséit te is a gonosznak,
az őszinteség fénye addig nem ragyoghat!
Nem válhat valóra a magyaroknak álma,
s nem lesz egy e nemzet „Mária”országa! |
|
 M
Kacagjunk az arany avarban,
sőt hemperegjünk jókat benne,
ha a nyárnak már menni muszáj,
engedjük békével, hadd menjen! |
|
 M
Gyakran kérdezem magamban
Néma, csendes éjszakákon:
Mért is élek, mért is vagyok
Itt e nagy, csodás világon? |
|
 M
Nem vagy itt,fázom
és elkerül az álmom
Tudod,hiányzol nagyon,
ezen a furcsa hajnalon, |
|
 M
Színes ruhába öltöztek a fák,
föld bőségtől súlyos kaláris.
Fa hirtelen vetette magáról
mi ott maradt, jött mi fatális. |
|
 M
Nézem, rám tört éjszaka megtöri a képzeletem alkonyát
Sötétben, most mi sem oldja fel... sötétben a végtelen határt.
Éjszaka is mindenki tovább vívja –állandón- saját harcát,
Az élet, mint sors alakítja a felettünk lévő hatalmát. |
|
 M
Sötét felhők ülik a lelkem,
Mögöttem küzdelmes, kínos nyár,
– Mégis a fekete örök vádló
Gúnyosan rikoltja kár, kár, kár! |
|
 M
Szerelmes csak egyszer voltam,
tizenhat éves koromban.
Ő volt az álomhercegem,
elhagyott, mégis szerettem. |
|
 M
mindenre gondoltál
de a jómadaraktól
Te sem tudsz megvédeni
órákat töltök itt más bőrébe bújva |
|
 M
Gondoltam velem marad
felejthetetlen amit adtam
Nők igérete könnyebb,mint
húló falevél,amit visz a szél. |
|
 M
Szeptember búcsúzott,
keserű sóhajaim szálltak szerte,
majd jött a borongós, búval bélelt ősz,
eltűntél nyár! Keresnélek, de merre? |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
