|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Nem azért, mert szép vagy,
sem azért, mert okos,
a jóságod sem ok. |
|
M
ugrált rajtam vadul
a nélküled
üvöltő magány.
|
|
M
Sok, kínnal kikövezett utakat járva,
Mindig dönteni kénytelen vagyok,
Rettegést palástolva, árnyak közt bolyongva,
Embernek maradni megpróbálok. |
|
Gy
A jéghoki ,egy játék a koronggal. |
|
Gy
Merre jársz, nem látom árnyadat, |
|
Gy
Repültem az éj, meg a zaj, meg a csend jött, |
|
Gy
Tavasz költözz szívembe,
Harmatos fű simíts |
|
Gy
Vajon kik élnek a marsi havasokban? |
|
M
mutasd magad,
ha makacs markú magányod
lelked legmélyéig lejár |
|
M
Fény voltál, maga a pazar csillogás,
meleget, életet loptál, elraboltad szívemet.
Eltűnt minden rossz emlék, helyébe
lépett az örök feledés. |
|
M
Luxemburgi Zsigmond az ő teljes neve,
Nyolcvanöttől Mária királynő férje.
A Horváti fivérek elrablák Máriát,
A novigrádi várban fogolyként tartották. |
|
M
Beköszöntött az ősz.
Fonnyadnak a levelek.
Beköszöntött az ősz.
Dideregnek a szívek. |
|
M
magányosan
hintázik
a hintaszék |
|
M
Némán hallgatott az út lépteink alatt,
mintha neki fájna, mi köztünk megszakadt.
Foszlány mosolyok és fel nem tett kérdések,
Kihült vágyak, derengő csacska emlékek, |
|
M
Szerettelek, benned jövő képeket láttam,
De hirtelen eltűntek a képek egymásutánban,
Nincs már jövő, nincs már remény,
Irántad érzett szerelmem már csak költemény! |
|
M
Kinyitja a pici szemét,
Mici cica lát.
Jaj de nagyon picike a
Mici cicahát! |
|
M
Jöjj, cimbora, vár a végtelen!
A sós tenger az én életem!
Szállj gyors hajóra, jöjj cimbora!
Jó-hó, így szól a kalóz-nóta! |
|
M
E napon valakik mertek,
E napon valakik szabadságra leltek; |
|
M
Nem írtál még soha verset?
Akkor nálunk megtalálod a helyed.
Mindegy honnan jössz,
nem a származás számít. |
|
M
Utazz tovább az Éj szekerén.
Ne nézd a fennkölt,
Hazug Világot! |
|
M
Szégyenlősen, de bevallja,
Az a legnehezebb,
Nem bírok el a férjemmel,
Mert sokkal erősebb. |
|
H
Úton vagyok hazafelé,
Úton vagyok épp jó felé.
Fél utamon, ha megállok
Talán kicsit sírdogálok.
|
|
M
Tornyon állok ez időtlen éjjelen,
Csak az eső zúg egyre, féktelen.
Elmossa a határt ég és föld között
A torony bírja még, oly sokat nyögött... |
|
M
Hogy minden ami most kellett,
Már rég nem volt az enyém.
Csak vigasz jött utánam,
S én csak kullogtam feléd. |
|
M
Istenem, hányszor kértelek?
Hogy szórjad széjjel összes adottságom.
Szemeimből az öröklét könnyét kiszárítsd
Lelkem gyötrődését kiszakítsd |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap, Adalbert napja van. Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|