|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
.jpg) Gy
A sötétség mély álmot szõ...
Hideg kéz érinti lelkemet,
Dideregve ébredek |
|
 M
Virágszirmok lassan pergetõznek,
megannyi szépség most a porba hull. |
|
 Gy
Az utcasarkon egy ház elõtt,
játszom újra a merengõt.
A macskaköves út végén, |
|
 Gy
Az Élet kacérkodik csak velem.
Inkább hátat fordítok és becsukom
Szemem, hallom a fák suttogását,
Élvezem a Holdfény ragyogását.
|
|
 Gy
Ahol az ég s a Föld összeölelkeznek,
Ahol a horizont véget ér,
A látóhatár peremén,
|
|
 Gy
Mit tett nem tudja,
miért tette, nem tudja.
Olyan könnyûnek tûnt,
csak egy vágás és minden eltûnik. |
|
 Gy
Furcsát álmodtam az éjjel
Repültem egy csoda géppel.
Szárnyam volt, mint a madárnak
Odaszálltam hol nem vártak.
|
|
 M
Harang szól távol, karácsony lépte koppan,
fehér takaróját teríti ránk, s jégszakálla roppan.
Fényes ablakokban zöld fa ágán gyertya lobban,
boldogság és szeretet és a szív most megdobban. |
|
 M
Ha nem hiszed,eltörik kertedben
a jácintok kékje.
S röppen fehér falra fekete pillangó. |
|
 M
Doktor úr, érzek valamit halálosan
Itt a lényemben minden belsõm sajog.
A Nap is fáj, éjjel a Hold, a csillagok...
S mind lelkem körül forog. |
|
 M
Keserû és fájdalmas a reggel
gyilkos az ébredés |
|
 M
Sötét éj borult a házra,
a csend - leplet terített szobámra,
nem lelem az álmokat,
melyek odalettek a homályba
|
|
 M
Azóta élem mindennapom,
Boldogságom, életem az Isten,
Ki engedte, hogy gazdagodjak
Szeretetben-Reményben -Hitben! |
|
 M
Sok-sok pletykát kibeszélnek,
Mit hallottak elmondják,
De azt mindig megígérik,
Hogy Õk tovább nem adják. |
|
 M
Mélyen alszol, látom.
Kínzó álmok gyötörnek, tudom.
Maradj álmaidban, ne ébredj fel.
Vigyázok Rád, míg a nap felkel. |
|
 M
Eladtam a glóriámat. Megfizettem érte;
mára már csak vágyakozva nézhetek az égre.
Elhagytam az angyalokat. Ámuldozva nézték,
s nem értették, miért hagyom el a világ legboldogabb népét.
|
|
 Gy
Fehér, könnyû varázslat hull az égbõl,
Mindenki lázban ég a közelgõ ünneptõl. |
|
 Gy
Valami furcsa itt legbelül,
keserû - édes áhítat,
remény, hogy várni érdemes
azt, ki nem jön el soha. |
|
 Gy
Hátha egyszer majd rám nevetsz.
Talán velem boldog lehetsz,
Talán te is boldogan élhetsz. |
|
 C
Homokszemek futnak a semmibe,
Lelkemben a végtelen csendje.
Hullanak rád, most a megkésett fények,
Mind ott lesz majd, ha arcodra nézek.
|
|
 C
Én a fizetésem mindig odatettem
A konyhaasztalra harmadikán este
aztán a piára külön megkerestem |
|
 C
Gyertya ha volnál,
lángot sem adnál;
büszke viasz léted
félted, |
|
 C
Megértem, amit.., a többit elfogadom
eztán megígérem szó nélkül is hagyom. |
|
 Z
Irat- táskámból elõszedve föltettem az ókulám
Majd indúltam hazafelé szépen, lassan az utcán
Patikában gyógyszerésztõl tanúltam gyógykúrát |
|
 M
Reszketõ, deres magányra
puha álmokat simít az éj.
Szelíd virradatra várva
szuszogja - még hûs leheletét.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
