|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Kicsi orrod, többé nem dugod ki
Apró fogaiddal soha nem fogsz már rágcsálni.
Karmos lábacskáid kopogása többé már nem lesz.
Fülecskéiddel már semmilyen hangra sem figyelhetsz.
|
|
M
Mi lapul lelkem legmélyén,
Mi kíván útra kelni békén?
Mi az, amit titkolnom kell,
Mert nem mondhatom senkinek el.
|
|
Z
De pottyant a Földre legalább egy ember, ki soha el nem enged,
Ha nagy hasznot is lát, mert barát, sohanapján cselekszik ellened,
|
|
Z
Ismered a szeretõk,
szövevényes útvonalát,
ráérõs járdán, sietõs lépcsõn,
rajzolsz meghitt találka-tanyát.
|
|
Gy
Minden nap más,
Új gondolatok, tettek
elvisznek s eltemetnek, |
|
M
Néhány óra volt, vagy csupán egy álom,
Mit gondolsz? Ezek ócska régi mesék.
Ébren vagyok. Még várom, hogy hívjanak.
Hogy napfényben lássam a jobb holnapot
|
|
Gy
Szeretnék virággá változni kezeidben,
Boldogan fürdeni csillogó szemeidben,
Vérként szertefutni lobogó ereidben. |
|
M
Nélküled
Kimondatlan szó vagyok
Félbeszakadt mondatban hallgatok.
|
|
Gy
Erdõ ölében jössz-e már,
Hallgasd, mint cseveg sok madár,
A sûrûjében. |
|
M
Tél jön neked s nekem
Tudom gyorsan ideér
Fázni fogunk érzem,
Fogytán már a kenyér. |
|
M
Nap hevíti lelkem, testem
Általa lát a két szemem.
Nap is csillag, mint a többi
Gondolatban mind egy gömbnyi. |
|
M
A tópart elcsendesült,
a szél is meg szelídült,
|
|
M
A Kék - folyó vagyok
hömpölygök át meg át
néha lelassulok,
a parthoz simulok...
|
|
M
A barátság becses dolog.
Nem tûr ármánykodást,
a kétszínûség sem vezet jóra,
nem bír képmutatást.
|
|
H
Esõvel telt fellegek súlyukból veszítenek
Hagyva maguk után isteni képeket.
A keleti szél s a tavasz egyesül
Édenkertet alkotnak: a zöld, aranysárga ott elterül. |
|
H
bársonyos, monoton csillogású
imákat mormolok érted hasztalan?
|
|
Gy
Talpra állsz, lassan tovább mész.
S nem tûnõdsz, mi miért történt.
|
|
M
Úgy tapad egy gondolat
értelmem falához
mint az aranyló méz
a kõsziklához...
|
|
M
Nehéz léptû volt a nappal
Mégis, éjjel
Fellegek közt játszó álmok
Kergetõztek vélem! |
|
M
Gondolj arra én ott vagyok veled,
Én vagyok most is a másik feled.
Letörlöm tisztán hulló könnyeid,
Vigasztallak, olvasom könyveid. |
|
M
Fák szalagja hajlik holdvilágán,
Dallam terül, zuhan le faágán,
Földre csusszan surranó sóhajjal,
Lebeg a térben tündérmagánnyal |
|
T
Az eget bámulom, ahogy
lomha felhõi lassan úsznak,
|
|
T
Szomorú tény, de ez az igazság,
Hogy az ember felnõ, és elfelejti mi a vígasság.
Hogy nem minden világ egyértelmû,
És hogy az ember tényleg hamar felnõ. |
|
M
Lehetek-é' még féktelen,
Dúvad érzelem színpadján |
|
M
Sok félreértett mondat bélyege
Törte szét lelkünk kristályát,
S majd csillapodott az indulat heve;
Mi szemérmes izgalomra váltott át! |
|
|
|
Ma 2025. június 24. kedd, Iván napja van. Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|