|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 C
Járdaszélen kuporog
Még megfázik!
Otthona az utca,
Bõrig ázik.
|
|
 C
Csak siratod magad, szánalmas lelkedet,
mert aki eddig szeretett, már rég elfeledett. |
|
 C
Sosem múlik el emléked,
sose felejtlek el téged.
|
|
 T
Szomorúfûz árnyéka borul rám.
S úgy érzem távol a lelki hazám. |
|
 T
Legyen egy világ, ahol ha ágyadól kélsz,
Friss víz, nap fénye nélkül is érzed, hogy élsz. |
|
 Z
Mondd, a titok hol lakik?
S benne mi lakozik?
|
|
 Z
A barátság alapja a kölcsönös átérzés,
nem kéne sem alá-, sem fölérendeltség
|
|
 Z
Elsavasodik a talaj,
Kihalhat a nõvényzet,
Folyóinkba bekerülve,
Ott szüntet meg életet.
|
|
 T
A hegyeket átaljártuk
És sok bort is ittunk barátom
|
|
 T
Itt vagyok egyedül egy tó mellett,
Ahonnan kihalt minden élet.
|
|
 T
Meghalt bennem az álom
Mégis szemed imádom. |
|
 T
Néha, mikor ily egyedül vagyok,
s úgy érzem nincs, ki várna rám,
fáradtan saját ölembe roskadok,
s hatalmába kerít a vágy.
|
|
 T
A nap eltûnt a távoli hegyek mögött
A felhõk rózsaszínbõl szürkévé válnak |
|
 T
Kiégett rímes eszköztáram.
Elhagyott a költõi képek világa.
|
|
 T
Ingó inak inalnak ingatag
Fátyolfelhõk fáradt fényén
|
|
 T
Ilyen boldog még nem voltam,
Ennek csak egy oka lehet... |
|
 T
Szemedben látom, könny ragyog,
nem éred meg a holnapot. |
|
 Tû
Vedd elõ most kardod,
Vívd meg végre harcod.
|
|
 T
Az Idõ gyógyír. Az Élet
újra hív! |
|
 T
Tovatûnõ alkonyat
lopva vitte álmodat.
|
|
 T
Téged tárt karokkal várt régi életed,
Engem nem ölelt át csak a félelem.
|
|
 T
A világ felett a nappal elaludt,
Az eltelt napot az alkony dobozba zárta. |
|
 Z
Szövevényesek lelkünk bogai,
véletlen, akaratlan indulatokkal
egymásnak lehetünk látszólag
ádáz ellenségei...
|
|
 H
Egy kõt hajítva vízbe
Kissebb hullámokon, csobbanás lesz.
|
|
 T
Itt vagyok a friss levegõn,
Törékenyen és esendõn. |
|
|
|
Ma 2025. június 23. hétfő,
Zoltán napja van.
Holnap Iván napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
