|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
mint az õsi aszkéta kioszkja
kard, tüske, tõr, éhség, szomj
halványul a sok kín-portéka
az este fantázia-csókról szól
|
|
 H
Szalad velem a vonat,
Véges idõn át,
Mire észbekapok a vonat megáll.
|
|
 H
Nem is hitte volna,
hogy ilyet hoz ki belõle egy szócska.
- na meg a csókja.
|
|
 Z
Mezei virágkoszorú, illatos glóriád,
Ajkadról a szó, mézként csurog;
S míg éhes méhecske dongja dalát,
Már tudom, hogy csak néked vagyok!
|
|
 Z
Megihletett sokszor a tél varázsa,
És megégetett már a nyár parázsa,
írásra késztetett a természet megújulása,
És õsszel a levelek porba hullása.
|
|
 Z
Kicsit félve, de kíváncsian,
Hova ülünk, melyik padban?
Mindegyik egy nagy reménység,
Õk nekem a szeptemberkék.
|
|
 Z
arcodra nõtt fájdalmad eltakarod
könnyes szürkületben várva hajnalod
|
|
 Z
Folyton csak pörög,
s azon jár az agyam,
hogy a szavakat szépen
rímekbe faragjam!
|
|
 Z
Új szomszédunk megérkezett:
Az õsz...és családja,
Gyökeresen megváltozott
Egész házatája...
|
|
 Z
Messze jártam ma a város zajától,
úgy néztem le rá a vár faláról,
s úgy ringatott karján a csöndes éjjel...
mint Duna háta játszik a lámpafénnyel.
|
|
 H
Bármilyen messze mentél tõlem
Utolérlek, s szívedet.
Érintésem langyos esõ
Mely ablakodon lepereg. |
|
 H
fényes tükörként szomorún
nézne vissza rád,
ha egyszer-egyszer te is
rápillantanál.
|
|
 H
Tavasz selymemet festi örök zöldre,
A Nyár tüze mintázza pirosra,
Az õsz rõtvörösét rám kopírozza,
S a Tél hava burkol be ezüstbe.
|
|
 H
Már-már elvész jaj-ok tengerében
magam baja. Másokkal együtt kérdem: |
|
 T
Szívedben oldd fel a napsugarat
S keresd fel vele mindazokat
Akik számítanak |
|
 T
Keresd meg a tótot
Vegyél tõle foltot.
Mit kell befoltozni?
Kérdezi a tótod.
|
|
 T
A fogyó Hold fényét megigézve nézem |
|
 T
A bizalom nagy kincs,
de ha nincs és nincs hit,
gyermeteg mosollyal hittem,
hittem, hogy bátorít.
|
|
 T
Oly észrevétlenül történt.
Amikor már azt hittem, nem vár a jövõ engem,
|
|
 T
Kopogtat az õsz halkan az éjszakákon,
Ott hagyja nyomát a bús gondolatokon. |
|
 T
Ugye tudod azt, hogy mennyire szeretlek.
És érzed, te vagy a fénye az életemnek.
|
|
 T
S végül virág
nõ hamvainkból
majdan, melybõl
rég rothadás
és bûz áradt. |
|
 T
Kilépek az utcára,
Unalomig ismert képek
Mindennek dacára,
Újra szembe jönnek.
|
|
 T
Néha mégis érzem,
Hiába várok szépen,
Lassan, |
|
 T
nézem hullámaid s látom kavicsos medred,
homlokomra kék árnyat kacsintott a telehold. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 11. hétfő,
Zsuzsanna napja van.
Holnap Klára napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
