|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Z
Innen a magasból,csodás a táj,
Végre megtalált a boldogság.
Távolodom a Földtõl,
Meleg,fehér fény vesz körül
|
|
 Z
Mikor megjelentél végül
A piac már aludt rég
De, úgy tûnt akkor nékem
Te vagy a virág, a zene, a csillagos ég |
|
 Z
Emléke drága-e gyöngyszemnek,
Õ volt ki mindenkit szeretett!
Idönként Anyám, mint hópihe
vállán megpihentem.
|
|
 C
Vágyakozva kedveskedtem,
Egy csokor virággal,
Mosolygással megköszönted,
Nem törõdve mással.
|
|
 C
Nyári égen az ezernyi csillag,
mint apró szeplõk édes orcán,
|
|
 T
tükörkép a szem
ébredezõ érzékek
sejtelmes álmok
|
|
 T
Abban az idõben mikor minden más lesz
Mikor az emberek igazat mondanak
|
|
 T
Mások szemében látok
múltat, jelent, eljövõt |
|
 H
Ismét elérkeztek az éjszaka nehéz percei,
az esõ bús dallamát zengi.
Szívembe a magány újabb foltot mar,
nem érzem már.
|
|
 H
Ha itt lennél, nem kínozna a múlt,
Akkor látnám az aranykaput,
Mely boldogság felé vezet.
Hiányzol, édes idegen.
|
|
 H
Kunyhójuk elõtt elcsoszogott az este,
az ég lila pírját foltokban lefedte
az egyre sötétedõ távoli felhõnyáj.
|
|
 H
Enyém a csókod, a szád
Tied a csókom, a vágy.
Enyém a csillag szemed
Tied a vágyam lehet.
|
|
.jpg) H
nem árt a meleg |
|
 H
Zizzenve forog a süveghegyû ormon,
Imákat repít fel faragott ruhában,
Égre ül szelíden zsolozsmaszó halom,
Lélekbe köszön a fehér puhasága.
|
|
 H
>"A gyertyafény néha megcsillan a
Sötétség kõzetének karsztvizében.
Oly, mint egy-cseppnyi Isten." |
|
 H
Yongle császár volt, aki parancsba adta valaha,
Hogy a régi Peking közepén épüljön majd fel,
A kilencezer-kilencszáz csarnokú, csodapalota. |
|
 H
Nem fogad a reggel fénye, se illata
Rémálom motoz még ködös elmémben,
Elkerül már a frissesség pillanata,
Nincs semmi a leveles szekrényben. |
|
 H
Amikor megszülettél,
angyalok táncoltak,
A hold sima tükrén!
|
|
 H
Éltünk felgyorsult tempója
Diktálja az ütemet, -
Úgy érzem, a napi munka
Szinte majd hogy betemet!
|
|
 H
Ma még az ég is siratja az Isten Fiát
Hatalmas cseppekben hull a fellegek könnye
Ázik a járda az utca göröngye
Égi víz mossa el az város porát |
|
 H
Kedvesen, s hangtalan.
Te sírtál, én sírnék, õk nevettek,
Elõlük bújdosunk, de engem fellelnek.
Ébredek köd takaró alatt az avarban. |
|
 GG
Én tudom, holnap meg fogsz csalni mással.
De mivel ma mindent egészben kapok
Megbocsájtok néked
Mert nem egyedüli vétkest láthatok. |
|
 GG
Egyedül születünk,
s hullunk a porba. |
|
 T
A tó szelíd,
fodrozódó vizén
telehold kerek
|
|
 T
Miben élünk, miben halunk,
Mikor ébren, mikor hálunk. |
|
|
|
Ma 2025. június 21. szombat,
Alajos napja van.
Holnap Paulina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
