|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
 GG
Ha osztanál is egyszer talán
Kincseidbõl amid van
Az egészbõl csak egyet kérnék
Egy könycseppet,hogy szereteted tudhassam. |
|
 C
- Most egy liliom-virág talált meg,
S ugyan, nem tudom hova-tovább, s merre,
Nem tudom végleg, mit is tegyek? |
|
 C
Szeretnék rét lenni, tele virágokkal,
Tarka pillangó, kitárt szárnyakkal. |
|
 T
Hajnalban már nagy a mozgás,
A sorompó fent vagy lent.
|
|
 T
Meredõn nézed a vizet,
lomhán halad célja felé. |
|
 T
Széttép és elemészt
Engem a csenevészt
A mardosó fájás... |
|
 GG
A Lélek melenget
A bölcsõ ringat |
|
 GG
Ülj mellém most kedves,
néz a szemembe.
Látod a csillogást benne,
az átható fényt, mi megérint
és magához vonz megint. |
|
 T
Belesüppedtem hétköznapi életem mocsarába,
Mikor egyszer csak ablak nyílt a világra. |
|
 T
Igen, maradtam volna még,
De a harcban gyõzött az ész.
|
|
 GG
Megcsalt, s megtagadott az Angyalom, -
Elszállt, mint a könnyûvérû-szép-madár,
S míg azt hittem, többé nincs irgalom;
Egy másik, pilleröptû-Múzsa rám talált! |
|
 GG
Gyöngyvirágok szirmaiban elbújtak a csillagok,
Korán reggel felváltja a Nap sugara a tegnapot. |
|
 H
Ha hánynom kell, hát hányok.
A szánalmat keltõ arccal majd vigyázok.
Addig is eszem, iszom közömbösséggel,
Aztán elbírok a gusztustalan közönséggel.
|
|
 Z
A domboldal színesbe öltözött,
a szívembe szerelem költözött.
Enyhült a nyár perzselõ sugara,
Ünneppé vált az õsz minden napja!
|
|
 Z
Végezetül még valami,
A kicsit is becsüld,
Mert ha nem, hát a szerencse,
Nagyot biztos nem küld |
|
 Z
Viruljak áldott Szél-Anikó dalán,
merüljek égvén Írisz-ölébe én!
A lelke ringatása bárka:
légy kikötõm, aranyos középszer!
|
|
 Z
Volt, hogy a boldogságtól szárnyaltam fel a magasba,
Habzsoltam a szerelmet, éltem bele a nagyvilágba,
Ígértem a piros betûs nagy szerelmet,
Esküdtem igaz hittel az örök hûséget.
|
|
 Z
S akkor megkérdeztem a baglyot:
Kerek kristály szemeid
Melyek csak az éjt látják,
Titokzatosságod mélyén sötétség...õk mind elvesznék?
|
|
 Z
Magam vagyok, csak magam
Magamba bízhatok és senki másban
|
|
 Z
Vörös lován üget a Háború,
Kétely lehelete harag szomjú.
Acél kardján piros vérem csillan,
Térdre rogyok gyászos pillanatban.
|
|
 Z
Temérdek mélység a horizont alatt.....
Mágnessel bélelt út, számtalan alagút.....
A magasság szelén lágy hangon peng a lant.
|
|
 T
Szemem és lelkem
Miért látja még szépnek
Kit már oly rég elvett
A múló idõ és az enyészet?
|
|
 T
Karjaidba megpihenni jöttem
Érted én a halált is legyõztem |
|
 T
Ám sok könnycsepp
forrást fakaszt,
hûs forrás
folyót dagaszt,
|
|
 T
HARMINC év! - Ezt így, kimondva
Soknak érezzük talán,
|
|
|
|
Ma 2025. november 30. vasárnap,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
