|
Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Megállok a ház tetején, vele érzem,
Múlt csókjaim íze kisér a halálba,
Nincs itt se barát, se virág ki szeretne.
Csak várok a sorsra, imámba vezeklek... |
|

S ha néha mégis angyalokról álmodom,
köröttem csapzott szárnnyal némán mind zokog.
V |
|
T
A nagy csend nyomaszt
Megfakul a ragyogás, |
|
T
Eltûnnek a színek,
Nincsen más csak a sötét fellegek,
|
|
T
Átsuhantam a búzakalászaidon,
Felkelõ nap alatt nyugalomba hagyom. |
|
T
Vállamon a világ terhe,
De nincs,ki velem cipelje. |
|
I
.
Szájára vett a gonosz idõ,
S azt híresztelte, hogy hazudok; |
|
I
Könnybogár kavirnyál szeplõim között, |
|
I
Szemjáték ingere
Mivel másiknak üzenne, |
|
Z
Elszököm én a világból
Túl tavon, hegyen,
Az égbe föl, s a földbe le,
|
|
Z
Csak nyújtsd felém a kezedet,
egyetlen lépést tégy felém,
Csak érintsd meg a lelkemet
a szívem úgyis a tiéd! |
|
Z
Napsugár-szín hajaddal
Párnánkban, párnánkban,
Csendes álomba merülnék
Annak illatában, illatában...
|
|
Z
érzések hada gyülemlik bennem.
számolatlan órák harca szorítja szívem,
lépések zaja torzítja lelkem,
megannyi tett s mondat bontja testem. |
|
Z
Mosolygok, mert adtál nekem valamit,
Amit sosem vehet el senki,
A boldogság emlékeit.
|
|
Z
Te vagy a kék ég királynõje,
A lelkemnek az igazgyöngye.
Csillog, villog szemed,
Ami most reám nevet. |
|
Z
Aludj kicsinyke madár,
Messze még a képzelet,
Aludj, aludj törékeny társ,
Vigyázok rád,
Míg el nem ragad végzeted |
|
Z
Mondtam, hogy majd ráébredsz,
S kicsit most keseredett lehetsz...
|
|
H
Megint egyszer betévedt...
Egy árus, kinek pénze sok volt.
Gyermeket vásárolt, kit az anyja még hordott. |
|

Felnézve, fáradtan bámulnék ki
a rohanó vonat ablakán,
s egy idõ múlva rájövök,
nincs mit nézzek az éjszakán...
|
|
H
Csókodért cserébe csókot adtam,
Kristálysugara vagy magasztos égnek,
Szerelmet súg a szél éjbe sodrottan,
Balzsamként hull, lelkünkbõl éled.
|
|
T
Zöldeskék potrohú döglégy,
A szobánkba berepült.
Mint a villám úgy cikázik,
Ez biztosan megkergült. |
|
H
Amíg lélegezni tudok,
Amíg száraz úton futok,
Míg esõ mossa minden léptem,
Addig van értelme élnem.
|
|
H
Polihisztornak is mondhatnálak,
Asztalos, kõmûves nagyapámnak.
És hogy a kerted mindig oly szép volt,
Lelked mindig a terményben bentvolt.
|
|
H
Ketrecben csapong
vonyító, vak képzelet
árván kuporog. |
|
H
Rád gondolok
Mikor horizonton ring a távol
S a Nap lenyugszik a látóhatáron.
|
|
|
|
Ma 2025. július 06. vasárnap, Csaba napja van. Holnap Appolónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|