|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
 T
A felirat:
Ismeretlen Katona
|
|
 T
Már nem érdekel többé a múlt,
Hogy a képek mögött mi lapult.
|
|
 T
Tudom, fél-ember vagyok nélküle.
Mégis mosolyogva állok a szélben.
|
|
 T
Most jó itt egyedül,
nem fáj a magány.
Álmodozom, hogy most
milyen otthon... |
|
 T
Érthetetlen nemzedék,
Ki sorsát a kezében tartja,
Hisz nincs menedék,
Ha a világban nagy a gondja.
|
|
 T
És messze a robajló örök tengeren,
rohantam az éjbe a végtelen hidon, |
|
Ébred a hajnal, aranyszélû fehér paplan alatt,
C |
|
 C
Tízéves lehet a fiú,
Kicsit többnek látszik.
Sok szakadás van ruháján,
Az egyikkel játszik.
|
|
 C
A nyár
ezer színével
varázsol
pezsdíti lelkedet
|
|
Múló pillanat az élet
S közben nem látszik a lényeg
C |
|
Szükségünk van valakire,
hogy egyek és egészek legyünk,
C |
|
Arcod, mint virág, - a fény felé feszeng,
Még, ha tudatlanságában a csapdája;
C |
|
 C
Szerelem, szerelem
Hiába szerelem,
Túljár az eszemen
Õ ül a szívemen.
|
|
Egynek fénye megkopott épp, hogy pislákol
el-eltûnik pillanatra, majd újra lángol.
C |
|
 C
Mi tódult, torlódott fel most mögém,
leküzdhetetlen, de meg kell értsem,
mi is történik s rakódik rám rég,
a létemet elviselõ térben.
|
|
Álmomban láttalak,
csendes patak partján.
C |
|
Körülveszi kínzó reményem a magány,
Börtönbe zár a színtelen-színes világ...
C
|
|
 D
Valamikor réges-régen
boldog voltam veletek,
|
|
kicsit maradj még,
az esõ is elállt, nézd,
C
|
|
Megadom magam Nektek
Itt vagyok, vegyétek és vigyétek a testemet
C |
|
Ravatalt érintõ kezeket
Messze kívánod magadtól
C |
|
Örök rejtély önnön magadnak,
mit bensõd oly gondosan takargat,
C |
|
A faluba érve régi házakat kerestem
Ahol régen játszótársakra leltem
C |
|
Mekkora távolság az élet?
Négyzet vagy háromszög hol élek?
C |
|
Fájt, amikor belém vertek
nagy szeget;
C |
|
|
|
Ma 2025. november 30. vasárnap,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
