|
Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Z
Ólomszárnyú álom,
Karjára vesz engem,
Neszek zsongnak bennem,
kezem az ölemben.
|
|
Z
A barátok is sûrûbben összejönnek,
A bogrács és a nyársbot körül nevetnek.
A nyár mindig összehozza az embereket,
S felszabadítja a szorongó szíveket!
|
|
Z
akár horvát, akár magyar,
legyen fehér, vagy fekete,
mit számít a bõre színe
|
|
Z
Tollait hullajtja egy angyal,
Belepik a mocskos talajt.
Egy férfi jár arra,
Csak neki hullajtja.
|
|
Z
Hiába sikít a néma lélek,
az ég és a föld összeér.
|
|
H
Gazsi nagyon csodálkozik,
Nem láttad még csupaszon,
Mi a fenét nézel rajta,
Mikor nem is szép asszony.
|
|
H
Elõtörnek az emlékek,
a nehéz évei létemnek,
s fájdalom szúr szívembe,
lelkem sebei feltépettek.
|
|
T
Átvágok bokron, folyón s réteken,
Mert mennem kell! Mennem kell.
Próbálok bízni a napban, magamban,
Abban, hogy ez világ még örömet is adhat.
|
|
H
Milyen furcsa bonyolult kép
Azt mondják ez számítógép.
Nekem az a furcsa ebben,
Minden nullában és egyben.
|
|
H
"- A lélek, - hol-mi piaci portéka,
Hisz pénzért mindig, minden kapható;
(Ha majd kell), mert lesz annak divatja,
Veszek egyet, mert lesz mindig eladó!"
|
|
H
Hiszen mi is a legjobb az életben,
ha csak nem a szerelem?
Ha az nincsen,
az ember törékeny.
|
|

Vakító gyémánt fény-nappalok
Látlak, de mégis vak vagyok
Semmibe merengõ létem
Újra élem.
|
|
H
Vad hideg korbácsolja lelkem.
Didergõsen fagyos a gondolat.
Akarásom ránca a levélbe fagy
A parkbeli padon, a vén fa alatt.
|
|
T
Ha majd egyszer, édes, elfogy az erõd,
Ha úgy érzed, már nincsen többé jövõd,
|
|
T
Micsoda õrült fájdalom hatol szívünkbe,
Mikor elveszítjük szerelmünket, örökre.
|
|
T
víz színérõl napcsillámot
orgonáról színt és illatot |
|
T
Kezedbe teszem most kezemet,
eléd teszem egész életemet,
|
|
T
Azt mondják, meg van mindened,
pénz, a lakás, és még annyi más.
|
|
T
Lángol már a távol zöld hegyek nyomán
eltüzelem csendes kis szobám, |
|
H
Baleset a város mellett,
Sok sérült van szana-szét.
Láthatunk két fehér embert,
Meg egy jó pár feketét.
|
|
H
Látod a Darvak elszálltak
Lerázza leveleit a sárguló õsz.
S lépted zúzmarás utakon járkál...
Te nem jössz, nem jössz.
|
|

Elõttem halványkék
tündöklõ ég,
habfehér felhõk közt
Nap sziporkázik.
|
|
T
Elért hát idáig, erre készültem, mindenem fázik
Húsomat ez tépi?
Szakad a bõr, de nem érti; mit tett e férfi? |
|
T
Ünnep közeledvén járom az utcákat...
A házakban lassanként díszítik a fákat.
Családokat látok, kik boldogok egymással,
S én karonfogva járok a magánnyal... |
|
H
Cserebogár száll a fénybe,
Száll a fák közt a levélre.
Ûzöm õket a lombok közt
Egyik repült, másik meg jött.
|
|
|
|
Ma 2025. június 18. szerda, Levente napja van. Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|