|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Ráncot rajzol vén idõnek tükre
mosolyog,
pirul szemlesütve
C |
|
A szívünk isteni dallamot játszott,
De az ördög elrabolt minden szépet,
C
|
|
Marionett bábúk, zsúfolt közösségek,
Légy most önálló vagy állj be közönségnek,
C |
|
Élj csillagként, fénylõn, nem temetve,
úgy ki életét nagyon szerette.
C |
|
Az agy értelmetlen harca, küzd, a semmiért,
de mégis egy fûszál marad.
V |
|
Álom fonálra fûzlek
Délcegen ragyogsz
V |
|
Rábíztam a júniusi szélre,
vigye üzenetem el hozzád.
V |
|
Nálunk nem lesz az újrakezdésnek súlya,
Mert ha nem kellek,nem lesz olyan, hogy újra.
V |
|
Soha nem felejtelek Téged,
Ki a Holdnak leánya voltál
V |
|
Uram! Nem kérek nagyot, Csak azt, hogy légy velem,
S mikor úgy érzem roskadom, Engem szeretettel átölelj.
V |
|
Kegyetlen nyár volt. Rózsák hûvösében
a tikkadt halál ájultan pihegett.
V |
|
Összeszorul bennem a csend,
Úgy fáj a magány,
V |
|
hát itt vagyok -
MOSTVAGYOK.
V
|
|
 H
Mint virágot a fény úgy ölelt át,
Ahogy csendesen a karjába zárt.
Úgy simogatott a gyengéd kéz,
Mint ringó mezõt a hajnali szél. |
|
 H
Hópehely száll arcomra
és ott elolvad.
Felnézek az égre
És látom, hogy vége.
|
|
 D
Ablakom alatt ültetett rózsát,
melynek tövise sebezte kezed, ám
mégis leszedted, - csak, hogy lásd
- a szemem boldog mosolyát |
|
 D
Nemsokára jön a pincér,
Tányért lök az asztalra, |
|
 H
Az elmaradt ölelés
Az érzelem kitörés
Minden, minden Rólad szól
Remélve: az Élet lassan kárpótol. |
|
 H
A gyermekek csak mennek, itt hagynak
Pedig szeretettel áldottad meg éltük.
És mikor én hibázok mindent el
Ártatlanná teszed vétkünk. |
|
 T
Jó sajt lesz, látom.
Kicsi golyhó,
késem belemártom. |
|
 T
Szerelem jön, mint hajnalpírja
A nagy könyvben meg van írva.
|
|
 H
"Nézz fel rám, lelkedként nézek rád
Te balga, ki habzsolva falod az életet,
S a pórnépnek csak, mi koncot dobálsz,
Tömöd degeszre semmit érõ létedet!" |
|
 H
Halkan zizegnek a szavak a fülemben, amit a szivárvány alatt belesúgtál.
Gyatra széltõl gyötrõdnek a fák, róluk a madarak is messze szöktek.
|
|
 H
A naplemente után a mester hívja az alkonyt,
Lehúzza ujjáról a gyûszût, ma már nem alkot,
Cérnáit tekeri, tûit a tûpárnába tûzi,
Kezenyomán a rejtjelet csillagjós kibetûzi: |
|
 H
Halódó lelkemet látod a szememben,
aggódó szívemet teszem a szívedbe.
Nem szabad szeretni, méreg az érzelem,
halál a szerelem, bánat az életem!
|
|
|
|
Ma 2026. május 08. péntek,
Mihály napja van.
Holnap Gergely napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
