|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Négy évszaka
örök aktualitással ad
az idõ múlásának
fenséges hátteret.
|
|
 H
Te vagy a napfény, mely nekem ragyog,
Éltem fénye, mit sors elém rakott!
Mindenhol te vagy, és örökké velem,
Hisz szívemet, szívedért adtam neked!
|
|
 H
El kéne már felejteni, de nem felejthetõ,
mert gonoszoknak nincs hiánya,
szemük kialszik, szakálluk, körmük nõ,
szívük üt-ver, ritmusra, hiába.
|
|
 H
Néha jó lenne átlépni pár pillanatot,
hogy az emlékek közt ne legyenek ott.
Egyszerûen elhagyni, ami fáj, ami rossz,
hogy teljesek legyenek a boldog napok. |
|
 H
Oly jó veled, akkor más a világ,
Csak te vagy nekem, mint nyíló virág!
Örökké érzem szeretõ szívedet,
Szívemben õrzöm, örökkön lelkedet!
|
|
 H
Remélni tanított az idõ,s megmutatta
hogy a legnagyobb gyászba is nõ majd új fû.
Mely sokkal zöldebb lesz,
zöldebb mint a pázsit gyepe.
|
|
 H
Minden csók egy aranyat ér,
Nem adnám én azt semmiért,
Ha akarod tied, lehet
Ha a szíved engem szeret.
|
|
 H
Részeg ember nem bír állni,
Támasztja az oszlopot.
Minek iszik ki nem bírja,
Csúnya ez az állapot.
|
|
 H
Már nem tudnak lekötni láncok
átszabtam gátamat
s míg dulnak bennem harcok
megállítani nem szabad.
|
|
 H
Életem rózsája tiétek,
Szirmaiban ott lesz kincsem,
S minden boldogságom,
Melyben én, e földön hittem!
|
|
 H
Távoli nyárfasor sötétlõ csúcsa
megtartja törékeny, ritka pillanatra
a ráülõ vörös napkorongot.
Micsoda mutatvány!
|
|
 H
Kóborolván Szent Márk terén
galambot etettem vén
vigasság táncoló idején
elsuhant az utca kövén
|
|
 H
Az igazi tüzes mámor lángja ég,
Veled élni gyönyörûség.
Örökké tart ez a szerelem,
Harmata gyöngyözik szívemen. |
|
 H
S hogyha már túl messze jár,
Egy belsõ hang szól halkan rá.
Vissza kell jönnie, ideje lejár,
Test-börtöne visszavárja már.
|
|
 H
De... üres kéznek megengedtem
Mert temetõmön jöttem át,
Sírhelyekrõl Rózsát tépjen
Piros Rózsák bimbóját.
|
|
 H
A KÖZÖSSÉG, AMELY E RÉSZEG
éjszakán kivet sötéten magából,
nézed könyörtelen léted félszegen,
bújdokolsz elûzve mintegy vándor |
|
 H
Sóhajt az erdõ, a rét
Mikor nézem a kék szemét.
Szeretnék felhõ lenni fent
Vagy enyhe szellõ, ami leng. |
|
 H
Az Istené a büntetés.
Csak egy vagyok, ki unja bár,
de nyílt, ha szól, s ma halni kész?! |
|
Ólom-súlyú föld fed el,
S lecsukott szemfedél takar,
Míg, ha tavasz jön majd el,
Síromon tán vadvirág fakad!
C
|
|
De ne távozz messze kérlek
tán egyedül még félek.
C |
|
Olyan legyen, oly ringató,
Mint a szél dajkálta esti tó.
Legyen halk, alig hallható.
Meghitt, mint az anyai szó.
C
|
|
Képesek megütni azt, ki számukra a minden,
Kivel életüket élték eddig, igaz szerelemben.
C |
|
Hadd térjek vissza a porba,
Roskatag terhemmel együtt,
C |
|
 H
Te csak aludj tovább vermem
S a rejtély engem zárjon el.
Még jó vagyok én itt a Földnek
Mert lelkem a mennyben szemetel. |
|
 H
Jaj, de a kék emberek! Zsuzsi, õk a minden kékek kékje!
Õket órával mérik, s vízzel fizetik. Miért, Zsuzsi? Mert
Õk a vízóra-leolvasók!
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 16. szombat,
Ábrahám napja van.
Holnap Jácint napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
