|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Ki énekel? Hol van?
Honnan jõ a hangja?
Miért oly szomorú?
Ugyan, mi bánthatja? |
|
 H
Ahogy ajkamon át feléd gördül
egyszerû magányában a gondolat,
zajjá válik fülednél a csöndben,
mint szád elõtt rothadón a falat.
|
|
 H
Az én hibám?Ezt nem mondhatod komolyan!
Én voltam,ki szenvedett várva,boldogan,
és én voltam,ki porban csúszott,megalázva
és remegve hallgatott egy jó szóra várva.
|
|
 H
Látod, kedvesem,
az a szivárvány ott fenn
értünk született az égen.
|
|
 T
Eladtad lelked a sikerért,
Csak hogy magad igazold.
Eladtad magad mindenért.
Azt hiszed ezzel eléred célod.
|
|
 T
Lelkemben a dallam
Kiabálja halkan,
Hogy amit õ diktál
Jó lenne, leírnál.
|
|
 I
Én, ki mint lelkek szolgálója vagyok.
Csodálkozom, oh, mily gyönyörû hajnalok. |
|
Keresi-kutatja, hol tündököl a fény,
s megleli a szeretet egén.
C
|
|
És ilyenkor csak sóhajtozom, nagy levegõt veszek
Ha majd õsz, öreg leszek
C |
|
Milyen jó játszani, erdõben, réten,
Megmártózni a folyó hûs vizében,
C |
|
Mikor a zápor után feltûnik a szivárvány
A színek pompája mögül szemed néz rám.
C
|
|
S ha a nappalt, felváltja az éjszaka,
A Nap, helyét a Holdnak visszaadja.
C |
|
 Z
A nyíló ajtón át
fény hasad
a szoba sötétje
felszakad |
|
 Z
Értelmetlen harcok,
S értelmetlen halál.
S trappolnak a bakancsok
A halálba tovább.
|
|
 Z
Fejkendõt vasal...
arra senkit nem kér meg,
azon ránc nem lehet,
|
|
 Z
Újra bárka ring
A szõke tengeren, ha vége lett
A hitvitáknak, és az angyalok
Falakra nem kenõdnek égetett
|
|
 H
Segítenek jól felmosni
minden rejtett szegletet,
Haramia olykor morog,
tépi, rágja a fejet.
|
|
 H
Vágyakkal ölelve,
az éj csendjében...
Reménytõl fosztottan meredve
a rideg végtelenségbe.
|
|
 T
Ugyan ugyan õrmester úr,
Én az asszonyt siratom,
Pont itt esett a folyóba,
Most csendesen gyászolom.
|
|
 T
Volt úgy hogy nem
értetted meg saját magad?
S nem tudtad mért jönnek
ki belõled fura szavak? |
|
 T
Pedig csodaszép e csöndes hajnali óra.
A házban, csak gépem zúgását hallom, |
|
 T
Várj még, ne siess el;
hallgasd csak a csendet, |
|
 T
Kerek erdõn, fa tövében
nõtt a vers a zöld mesében. |
|
 T
A csalódottság keze szorít, ölelget.
Nyakamba a tehetetlenség vet kötelet. |
|
 T
Pislákoló fény a domb mögött
pajkosan utolsót kacsint
nyomtalan alábukik törött
árnyék mohón utána tekint |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
