|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Olyan legyen, oly ringató,
Mint a szél dajkálta esti tó.
Legyen halk, alig hallható.
Meghitt, mint az anyai szó.
C
|
|
Képesek megütni azt, ki számukra a minden,
Kivel életüket élték eddig, igaz szerelemben.
C |
|
Hadd térjek vissza a porba,
Roskatag terhemmel együtt,
C |
|
 H
Te csak aludj tovább vermem
S a rejtély engem zárjon el.
Még jó vagyok én itt a Földnek
Mert lelkem a mennyben szemetel. |
|
 H
Jaj, de a kék emberek! Zsuzsi, õk a minden kékek kékje!
Õket órával mérik, s vízzel fizetik. Miért, Zsuzsi? Mert
Õk a vízóra-leolvasók!
|
|
 Z
Nem kellett volna ennek megtörténni,
A két szerelmest most el kell temetni.
Rómeó és júlia meséje vége lett,
Könnyek között a múltba veszett |
|
 Z
Kilépek a teraszra, s lassan felnézek az égre,
Oda van a Hold rakva, a csillagos égre.
|
|
 Z
nem állok meg
felvillan egy
halvány sejtelem
világ végére is
követem |
|
 H
Hazátlan hogy találsz hazára,
Csak tetves ágyra, kínra, zártosztályra |
|
 H
Fáradtak,
jók és szelídek...
szemek, ti szemek,
számomra kedvesek,
|
|
Mezõgazdász vagyok én
Erdõn s mezõn járok én
Vadvirágok szép szõnyegén
Fák lomjának hûs rejtekén
|
|
Nem tudlak elengedni, pedig az eszem próbált,
de a szívem erõsebb, mely csak érted kiált.
C |
|
Örökzöld fácska állt a szoba közepén,
S csak négyen álltuk körbe a szeretet ünnepén:
C |
|
De ismersz-e? Tudsz-e nekem teljességgel hinni?
Én lehozom neked szerelem égi szigetérõl a könnyezõ, örökviruló virágot,
C |
|
 H
Mindig tények igazolják,
Hogy hol lakik az igazság.
Az igazság nagyon nagyúr
Legyen régi vagy éppen új.
|
|
 H
Letagadom, ha kérdezik, hogy
Szeretlek. Most már örökre az
Én titkom marad a szerelmünk
|
|
 H
Bennünk-égõ
Által-érõ
Szívünk melengetõ
Pihe-puha ölelés.
|
|
 H
Éjjel nincs sikoly, a múlt sem hörög
de míg megtudod talán belehalsz,
honnan figyel egy tûnõdõ szellemarc. |
|
A szobákba betörnek a kábelek,
Pirosak, zöldek, kékek,
Olyan, majdnem emberek,
Akikben csak majdnem futnak erek.
C |
|
Embernek születtem
S lásd, mi vagyok,
Egy végtelen senki,
Ki lehetne, szabadod!
C
|
|
Nézz rám,mondd,emlékszel még?
Tudod,voltak azok a régi mesék,
C |
|
 Z
Kósza lelked mindig arról ábrándozott, hogyha
megérintelek; tiéd maradok- örökre együtt
élünk át rejtelmes éveket - melyben én leszek a
varázsló és te a bûvölet.
|
|
 H
Ó,HOLD, teremts sötétséget!
Légy egész,küldj reménységet!
Fényed pajzsként védjen minden élõt;
Szivünk lelke már olyrégmegtört.
|
|
 Z
bûvöl megragad
magába zár
e kopár sivatag
meddõ levegõ fojtogat
vasmarokkal
szorítja torkomat |
|
 Z
Rózsalelkû Szemirámisz,
szõke széllel ezután is
Te vidíts fel, ha a bánat
köde ülné meg a házat!
|
|
|
|
Ma 2025. november 30. vasárnap,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
