|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Most a fényeink íve hallgatásba lép,
Ahogy üldögélsz e tompa alkonyatban,
Burjánzol bennem, mint sors adta életkép,
Itt e belõled feloldódott szavakban.
C |
|
De itt találsz pár jó barátot,
kik mindig szeretettel gondolnak rád.
C |
|
Este van, a magány nagy.
Jó anyám elõttem vagy.
C |
|
Bár csak lehetnénk, kéz a kézben mától,
társ a bajban, ha kell, nem félve a világtól.
C |
|
 T
Fújj szél, fújj!
Viharmadár szárnyadon |
|
 T
Arcodon tekintetem illata ,
szádra némaság-rácsa telepszik |
|
 T
Holdfény
feketébe
fésült kékség |
|
 T
Eldõl a fegyver,
S lehajlik a kéz. |
|
 T
Én a világító Hold leszek,
S a sötét éjszakában vigyázom léptedet.
|
|
 T
Nincs többé szükség, nincsen több ismeret,
a lélekrengést tinektek átadom: |
|
 T
Letérdelt a Nap az ég peremére
vöröslõ fényhaját kontyba fogta,
|
|
 T
Démonok cikáznak éjjel
Az égen mámoros kéjjel |
|
 T
Amíg nem tapasztalod,
El nem tudod képzelni, |
|
 T
Elterülni a táj rõt füvén |
|
 T
Két nagy mozdony füstöt okád,
Kösd fel komám jól a gatyád, |
|
 T
Fejem e sötét éjjel
Az égre emelem,
|
|
Sír az erdõ, könnyeznek a megcsonkított fák,
Együtt búgják a fájdalom keserû dalát.
C |
|
Kõ vagyok.
Ami várakozva a földön hever,
És nézi, ahogy az idõ megy el.
C |
|
Volt, ami volt, a történtek nem
változnak.
Szólok hát a révésznek, a túlpartra
áthozhat.
C |
|
Remény vagy,
Remény a szívnek,
C
|
|
Nincs kiért élnem, hiszen félredobtál,
Reményt már csak álmom komponál.
C |
|
Légy számomra az aranyló alkony,
holdfényben rejtõ, illatos pagony,
légy szívem minden látomása,
életnél erõsebb dobbanása.
C |
|
Elõször csak sötét lett, komor,
aztán összeroppant a gyönyörû szobor.
C |
|
Fehér papíron
mászó hangyahadsereg
betûk,
szavak,
C |
|
 H
Porcelán.
Képlékeny kaolin.
Olyan min a lány.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
